Barion Pixel
  

Napozási kisokos



Mi is az a napégés és mitől alakul ki?

    Ha túl sok időt töltünk a napon, könnyen szembesülhetünk a leégés tipikus következményeivel, úgy mint bőrünk kipirosodása, érzékennyé, meleggé, húzódóvá válása. A tünetek általában néhány óra elteltével alakulnak ki és napok vagy akár hetek is szükségesek, amíg elhalványulnak. Súlyosabb esetben a fentebb említettek mellett a bőr megduzzadhat, hólyagossá válhat, ha pedig nagy felületre kiterjedő napégést szenvedünk, fejfájás, láz és kimerültség is jelentkezhet. Mindezen elváltozásokért az ultraibolya sugárzás tehető felelőssé. A napfény UV tartományba eső sugarai a bőrben különböző reakciókat indítanak be, többek között a mélyebb rétegekben található sejtekben (a melanocytákban) fokozzák a melanin nevű sötét festékanyag termelődését, ezáltal barnulást előidézve. A folyamat a szervezet védekező mechanizmusa a túlzott sugárzás általi károsodások kivédésére. Ez azonban csak bizonyos szintig nyújt védelmet. A melanintermelő képesség ugyanis egyénenként változó, genetikai meghatározottságú. Vannak, akik nem tudnak elegendő pigmentet termelni a megfelelő bőrvédelemhez, ez pedig idővel leégéshez vezet.

Milyen óvintézkedéseket tehetünk ennek elkerülésére?

    A gyakori leégés a kellemetlen tünetek mellett számos szövődménnyel is járhat. A bőr korai öregedése, májfoltok megjelenése vagy akár bőrrák is lehet az eredménye. Mindezek tudatában érdemes gondot fordítanunk bőrünk egészségének megőrzésére és odafigyelnünk az alábbiakban felsoroltakra. Mindenekelőtt fontos azonban leszögezni, hogy ezeket a tanácsokat nemcsak a strandolás alkalmával történő napozás, hanem minden a szabadban, napon végzett tevékenység esetén érdemes figyelembe venni.

Mint az már korábban említésre került, genetikai hátterünk, vagyis bőrünk típusa is meghatározó abból a szempontból, hogy milyen mértékben vagyunk képesek tolerálni a napsugárzás hatásait. A bőrtípusok 1-től 6-ig terjedő skálán osztályozhatóak a festékanyagot termelő sejtek száma és eloszlása szerint. Minél sötétebb az illető bőre, annál kisebb az esélye a leégésre, azonban a napsugárzás sejtkárosító hatásai ellen ugyanúgy védekeznie kell, mint fehérebb bőrű társainak. Ezt a célt szolgálják a különböző faktorszámmal rendelkező naptejek.

Napozási kisokos

De mi is az a faktorszám?

    A fényvédő faktor (angolul SPF=Sun Protection Factor) az az érték, amely megadja, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyivel hosszabbíthatjuk meg a napon töltött időt anélkül, hogy leégnénk. Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyi ideig napozhatunk a szóban forgó naptej használatával, a bőr saját védelme melletti napozási időt kell megszoroznunk a faktorszámmal. Ha például valaki a bőrtípusának megfelelően 10 percig tartózkodhat a napon leégés nélkül és SPF 10-es napozót használ, ez 100 percet jelent. Fontos azonban figyelembe venni, hogy időnként újból fel kell vinni a készítményt, hiszen a ruha vagy az izzadság könnyen letörölheti, ugyanakkor a többszöri használat nem hosszabbítja meg a biztonságos napozás időtartamát. Bőrtípusunk meghatározza, milyen napvédő krémet kell választanunk. Az 1. típusba tartozóknak a legmagasabb, a 2. típusúaknak a 30 vagy 50-es, a 3. típusúaknak a 30-as, a 4. típusúaknak a 20-as, az 5. és 6. típusúaknak a 10-es faktorszámú naptej biztosít megfelelő védelmet. Külön említést érdemel, hogy bármely testtájunk képes leégni, így a fülcimpánk, a fejbőrünk vagy ajkaink is. A naptej használatakor érdemes ezekre a területekre is gondot fordítani.

Bőrtípusunk mellett a napsugárzás intenzitása is befolyásolja a napon tölthető időt. Erről az értékről az UV-index ad tájékoztatást, mely megmutatja, adott helyen és időben milyen mértékű az UV-sugárzás. Ez számos paramétertől függ, többek között a napszaktól, a terület földrajzi elhelyezkedésétől vagy épp a felhősödés mértékétől. A skála 0,1-től 8-ig terjed és különböző értékek esetén más és más napozási idő, illetve védekezési módszer javasolt.

Napozási kisokos

Napi előrejelzés az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján érhető el.

Érdemes külön megemlítenünk, hogy csecsemők és kisgyermekek esetén mindig fokozott óvatosságra van szükség. Különösen fontos, hogy 12 hónapos kor alatti gyermekekkel mindenképp kerüljük a közvetlen napsütést. Mivel a kicsik bőre sokkal érzékenyebb, esetükben mindig a legmagasabb faktorszámú naptej használata ajánlott és ezzel együtt is kerülniük kell a 11 és 15 óra közti napozást. Testüket ne csak napvédők használatával, hanem sapkával, napszemüveggel is óvjuk!

Ha kiválasztottuk a bőrtípusunknak megfelelő naptejet és az UV-sugárzás mértékéről is tájékozódtunk, nincs más hátra, mint hogy a megfelelő óvintézkedések betartása mellett zavartalanul élvezzük a nyári hónapok adta élvezetes programokat.


Tetszett a cikk?
 

2017. július 01.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!