Nem lehet elégszer hangsúlyozni a klasszikus „kerüljük a tűző napot 11 és 16 óra között” tanácsot, hiszen ebben az időszakban a legnagyobb az UV-sugárzás, így leégni is könnyebb. Még ezen az időszakon kívül sem szabad azonban túlzásba vinni a napozást: fontos, hogy törekedjünk a fokozatosságra, és a bőrünknek megfelelő fényvédelem használatára – mondja Dr. Somogyi Katalin szakorvos, aki néhány tippel segíti idén nyáron a napsugarak szerelmeseit.
Megfelelő fényvédelemmel kivédhetjük a nap káros sugarait, viszont elengedhetetlen, hogy bőrtípusunkhoz illő faktorszámú naptejet használjunk. A világos bőrűeknek a 30-50, a barnább bőrűeknek a 30 vagy annál alacsonyabb faktorú termék ajánlott. Száraz bőrűeknek napkrém, míg zsírosabb bőrtípusúaknak naptej javasolt. Ne felejtsük el: napozás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat, hogy legyen ideje beszívódni a fényvédőnek. Folyamatosan, 2 óránként kenjük magunkat újra. Anyajegyeinkre különösen figyeljünk, vastagabb rétegben vigyük fel rájuk a krémet, ami ezeken a pontokon akár magasabb faktorszámú is lehet.
Sokan szeretnénk gyorsan, akár egy hét alatt csokibarnára sülni, azonban a bőrünk egészsége fontosabb, mint a barnulás. Próbáljuk megtalálni az arany középutat, és fokozatosan szoktassuk magunkat a napfényhez. Lényeges, hogy a bőrtípusunkhoz igazítsuk a napozás időtartamát. A világos bőrűek kezdetben csak néhány percet napfürdőzzenek.
Tévhit, hogy arcbőrünknek elég ugyanaz az ápolás, mint testünk többi részének. Arcunk ugyanis jobban ki van téve a környezeti hatásoknak, közvetlenebbül éri a napfény, így hamarabb veszít folyadékot is. Ezért ajánlott magasabb faktorszámú, kifejezetten arca szánt fényvédőt alkalmaznunk annak érdekében, hogy arcbőrünk egészséges és szép maradjon.
Az egészséges és szép bőrért már a napozás előtt is sokat tehetünk: érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. A répa, a brokkoli, a spenót vagy a paradicsom béta-karotin tartalma például segíti a barnulást. A bőr szépségéhez hozzájárul még az E-vitamin, melyet például áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe. A zöld tea fogyasztása is ajánlott a sütkérezést megelőzően, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Ilyenkor az étcsoki is megengedett, hiszen semlegesítő hatással bír a bőrünk károsodásáért felelős, napfény hatására felszabaduló szabadgyökökre.
Modern diagnosztikus eszközökkel kimutatható, hogy milyen a bőrünk nedvesség- és tápanyag-ellátottsága. Érdemes lehet nyaralás közben is elvégezni egy ilyen vizsgálatot. Az eredmények alapján olyan arc- és testkezeléseken vehetünk részt, melyek hozzájárulnak a szövetek egészséges működéséhez, és ragyogóvá teszik a bőrt.
Forrás: PatikaMagazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
