
Visszatérés az edzőterembe: okos, kíméletes újraindítás
Hogyan támogasd a könnyebb visszaszokást: terhelés, rutin, magnézium, izotóniás italok, fehérjék.
A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Tény, hogy egy bizonyos életkor alatt főként azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen veszélyeztettek ebből a szempontból, akik hasonló terheléssel járó munkakörben dolgoznak, így a rakodómunkások, az árufeltöltők. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Ugyanakkor negyven-ötven év felett szinte mindenki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.
Sokan azért nem gyanakodnak komoly problémára, mert jellemzően esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk. Ez azonban tipikus lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.
– 25 éves kor alatt leggyakrabban gyulladás és ödéma jelentkezik, ám az egyszeri nagyobb sérülés ebben az életkorban is gyors és jelentős állapotromlást okozhat.
– 25-40 éves kor között a gyulladás következményeként kialakulhat hegesedés, degeneráció.
– 40 éves kor felett az esetleg már károsodott köpeny könnyen el is szakadhat.Bármely életkorban is szembesülünk a problémával, az időben elkezdett kezeléssel nem csak a fájdalomtól szabadulhatunk meg és a teljesítményünket fokozhatjuk, de megúszhatjuk akár a jelentős mozgásbeszűkülést is, újra sportolhatunk, dolgozhatunk.
Megelőzésképpen fontos a tudatos mozgás. Csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató sportba kezdeni (vagy akár ilyen munkát végezni), ha elég erősek az ott található izmok. Ha ugyanis gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét.
– Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálunk, helyi, gyorsan ható szerekkel.
Amennyiben a fizikális vizsgálat és a képalkotás tanúsága alapján kiderül, hogy valóban a Rotátor-köpeny sérüléséről, esetleg szakadásáról van szó, szóba jöhet a műtét, de bizonyos határokon belül el is kerülhető, például lágyrész hialuronsav injekciókkal vagy Guna-terápiás injekciókúrával – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
– Az eredmények tartóssá tehetők és a szabad mozgás is visszanyerhető hosszútávon, ha rendszeres gyógytornával erősítjük a váll izmait, regeneráljuk az esetleg elsorvadt izmokat, fokozzuk a szalagok rugalmasságát.
(Forrás: Fájdalomközpont / Galenus)

Hogyan támogasd a könnyebb visszaszokást: terhelés, rutin, magnézium, izotóniás italok, fehérjék.

A hideg, száraz levegő, a fűtött szobák alacsony páratartalma és a vastag, izzasztó ruházat mind kedveznek az atópiás dermatitis (ekcéma) fellángolásainak. Jó hír: következetes bőrgát-ápolással, okos ruházat- és mosási szokásokkal, valamint célzott gyulladáscsökkentő kezeléssel a téli időszak is jól menedzselhető.

A heti 150 perc közepes intenzitású (vagy 75 perc erőteljes) állóképességi mozgás az a minimum, amelyet a legtöbb nemzetközi egészségügyi ajánlás javasol felnőtteknek. Emellett heti legalább 2 nap izomerősítés is szerepel a csomagban. Az alábbi útmutató elmondja, miért pont 150 perc, mit tekintünk „közepes” és „erőteljes” mozgásnak, milyen egészségnyereséget várhatunk tőle, és hogyan tudjuk beépíteni egy elfoglalt, őszi-téli időszakba.