Szeptemberben újra megtelnek az iskolák, óvodák és munkahelyek, egyre több időt töltünk zárt térben, és lassan megkezdődik a légúti fertőzések szezonja is. Ilyenkor sokan kezdenek „immunerősítő kúrába”, vitaminokat vásárolnak, vagy valamilyen gyors megoldást keresnek a betegségek kivédésére. Az immunrendszer azonban nem egy kapcsoló, amit egyetlen készítménnyel magasabb fokozatra állíthatunk. Szeptember viszont valóban jó alkalom arra, hogy felkészítsük szervezetünket az előttünk álló hónapokra – csak érdemes tudni, mi az, ami valóban számít.
Miért éppen ősszel betegszünk meg gyakrabban?
Nem maga a hideg levegő „okozza” a náthát vagy az influenzát: ezek fertőző betegségek, amiket vírusok okoznak. Ősszel azonban megváltoznak a körülmények.
Az iskola- és óvodakezdéssel sok gyerek kerül ismét közösségbe, a felnőttek visszatérnek a szabadságokról, hűvösebb időben pedig egyre több időt töltünk egymáshoz közel, zárt helyiségekben. Ez kedvez számos légúti vírus terjedésének.
A következő hónapokban többek között a náthát okozó vírusokkal, az influenzával, a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2-vel és az RSV-vel is találkozhatunk. Éppen ezért nem akkor érdemes először gondolni a védekezésre, amikor már kapar a torkunk.
Lehet egyáltalán „erősíteni” az immunrendszert?
Az „immunerősítés” jól hangzik, szakmailag azonban érdemes óvatosabban használni ezt a kifejezést.
Az immunrendszer rendkívül összetett sejtekből, szövetekből és szervekből álló rendszer. Működéséhez számos tápanyagra szükség van, így például A-, B6-, B12-, C-, D- és E-vitaminra, folátra, vasra, cinkre, szelénre és más ásványi anyagokra. Egyes tápanyagok hiánya valóban ronthatja az immunrendszer megfelelő működését.
Ebből azonban nem következik, hogy minél több vitamint veszünk be, annál „erősebb” lesz az immunrendszerünk. Ha valakinek megfelelő a tápanyagellátottsága, a szükségesnél nagyobb mennyiségű vitamin és ásványi anyag általában nem jelent plusz védelmet a fertőzésekkel szemben.
A szeptemberi felkészülés célja tehát inkább az legyen, hogy megadjuk szervezetünknek mindazt, amire a normális immunműködéshez szüksége van.
C-vitamin: fontos, de nem varázspajzs
Ha ősz és immunrendszer, szinte automatikusan a C-vitamin jut eszünkbe. Nem véletlenül: a C-vitamin valóban fontos szerepet játszik az immunrendszer normális működésében, hiánya pedig kedvezőtlenül befolyásolja azt.
De ettől még a C-vitamin nem tesz bennünket „náthabiztossá”.
A kutatások alapján a rendszeresen szedett C-vitamin a legtöbb embernél nem akadályozza meg biztosan a megfázást, ugyanakkor valamelyest rövidítheti annak időtartamát és enyhítheti a tüneteket. Különösen azok profitálhatnak belőle, akiknek eleve alacsony a C-vitamin-bevitelük.
Vagyis érdemes gondoskodni a megfelelő C-vitamin-bevitelről, de a nagy dózisoktól ne várjunk láthatatlan védőburkot a vírusok ellen.
D-vitamin: az ősz közeledtével különösen érdemes beszélni róla
A D-vitamin nemcsak a csontok egészségében játszik szerepet, hanem az immunrendszer normális működéséhez is szükséges. A szervezet napfény hatására is képes D-vitamint előállítani, ezért az őszi-téli időszak közeledtével a kérdés egyre aktuálisabbá válik.
Az alacsony D-vitamin-szint és a légúti fertőzések kapcsolatát sok kutatás vizsgálta. Egyes összesítő elemzések szerint a D-vitamin-pótlás kismértékben csökkentheti az akut légúti fertőzések kockázatát, különösen alacsony D-vitamin-szint esetén, más vizsgálatok azonban nem találtak egyértelmű védőhatást.
Ezért a D-vitamin sem tekinthető influenza vagy nátha elleni gyógyszernek.
A megfelelő pótlás kérdésében – különösen gyermekeknél, várandósság idején, idősebb korban, krónikus betegségek vagy más rendszeresen szedett készítmények mellett – érdemes gyógyszerész vagy orvos tanácsát kérni.
Cink: fontos nyomelem, de ebből sem jobb a több
A cink szintén részt vesz az immunrendszer normális működésében, a cinkhiány pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja az immunválaszt.
A cink és a megfázás kapcsolatáról sok vizsgálat készült. Bizonyos cinktartalmú szopogatótabletták a tünetek kezdetét követően hamar alkalmazva rövidíthetik a megfázás időtartamát, de a vizsgálatok eredményei nem teljesen egységesek, és ez nem jelenti azt, hogy a rendszeresen szedett nagy adag cink megakadályozza a fertőzéseket.
A tartósan túlzott cinkbevitel ráadásul problémákat is okozhat, ezért itt is igaz: a több nem feltétlenül jobb.
Multivitamin, probiotikum, gyógynövényes készítmény – melyiket válasszuk?
Szeptemberben látványosan megszaporodnak az „immunerősítőként” kínált készítmények. Multivitaminok, probiotikumok, echinacea-, bodza- és egyéb növényi kivonatok sorakoznak a polcokon.
Ezeket azonban nem érdemes egyetlen nagy kategóriaként kezelni. Más a bizonyíték az egyes vitaminokra, más a különböző növényi készítményekre és megint más a probiotikumokra. A hatás függhet a konkrét összetevőtől, dózistól, készítménytől és az alkalmazó egészségi állapotától is.
Az NIH összefoglalója szerint hiányállapot nélkül a rutinszerű vitamin- és ásványianyag-pótlás általában kevéssé járul hozzá konkrét fertőzések megelőzéséhez vagy kezeléséhez.
Ezért nem biztos, hogy jó stratégia szeptemberben egyszerre öt különböző „immunerősítő” készítményt elkezdeni. Ráadásul több termékben ugyanazok a vitaminok és ásványi anyagok is szerepelhetnek, így észrevétlenül összeadódhatnak a bevitt mennyiségek.
A PatikaPlus Gyógyszertárakban érdemes megmutatni a már szedett készítményeket, hogy a gyógyszerész ezek figyelembevételével segítsen választani.
