A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.
A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.
Az ázsiai gázló (Centella asiatica) neve élőhelyéről árulkodik: Ázsia mocsaras területein őshonos. A kúszónövény aktív anyagai a kollagén képződésének fokozásával növelik a vénák rugalmasságát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Ennek fényében a gyógynövény felhasználásával előállított készítmények a visszérbetegség előrehaladott állapotában, a lábszárfekély kezelésében is előnyösen alkalmazhatók. Tekintve, hogy őshazájában a növényt terhesség megszakítására is használják, várandósság és gyermektervezés esetén alkalmazása nem javasolt.
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) bogyótermését hagyományosan hasmenés kezelésére használták – nem véletlenül, ugyanis a benne található cserzőanyagok valóban csökkentik a bélnedv kiválasztódását és gyulladáscsökkentő hatásúak is. A fekete áfonya fontos hatóanyagai még a termés színét adó, ún. antociánok, melyek amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek, csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát, és fokozzák a hajszálerekben a vér keringését. Ezért forgalomban levő készítményeit nemcsak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, hanem a retina kapillárisainak támogatására, a szem egészségének megőrzésére is ajánlják.
(A cikket írta: Dr. Csábi József PhD gyógyszerész-közgazdász)
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
