Nem biztos, hogy pánikbetegség – lehet Conn-szindróma is

Erős szívdobogás, izomgyengeség és magas vérnyomás? Nem biztos, hogy – komolyabb kivizsgálás nélkül – bele kell törődni a pánikbetegség diagnózisába, dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint alapos vizsgálatokkal utána kell járni, nem Conn-szindróma áll-e a háttérben.   

Nem csak a pánik okozhat erős szívdobogás érzést

A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben növekszik a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg.

A nem megfelelő mélységű kivizsgálások miatt bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a pszichiátriai kezelésben bízna a beteg, érdemes egy alapos kardiológiai vizsgálatot is végeztetni. 

– A diagnózis felállítása és a vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A “szokásos” alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a magas vérnyomással élő betegek kb. 0,5 százalékánál állítható fel a Conn-szindróma diagnózisa. Az ilyen betegek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.

Milyen vizsgálatokkal igazolható a gyanú?

fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron szintet, valamint a plazma renin szintet is fontos monitorozni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormon vizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt.

Vaskó doktor szerint a nem egyértelmű tünetek okának beazonosításakor fontos az orvosi tapasztalat, a teljes fizikai-lelki alkat figyelembe vétele is. Ha valaki ilyen jellegű tünetekkel rendelkezik, de ránézésre is nyugodt, kiegyensúlyozott személyiség, érdemes szervi okok után kutatni. 

Ha pedig beigazolódik a Conn-szindróma jelenléte, léteznek gyógyszeres megoldások az aldoszteron termelés normalizálására, ami kiegyensúlyozhatja a káliumszintet és a vérnyomást is. Ugyanakkor az esetek egy részében csak sebészeti úton rendezhető az állapot.

Forrás: Budai Kardioközpont / Galenus