Mit okozhat?
A orrdugulás mindenekelőtt sok kellemetlenséget okoz: álmatlan éjszakákat, romlott életminőséget, elégtelen szaglást és ízlelést. Fentieknél azonban sokkal fontosabb, hogy orrdugulás következtében ösztönösen a szánkon lélegzünk, így a baktériumokkal teli levegő útja a szájon át felmelegítés nélkül egyenesen a tüdőbe vezet, fokozottan növelve a további fertőzés kialakulásának veszélyét. Ha pedig néhány nap alatt nem enyhül a náthánk és orrdugulásunk, az szövődményekkel is járhat. Ilyenek a középfül-, homlok-, vagy arcüreggyulladás, vagy a fülkürt-hurut. A gyermekekre pedig különösen oda kell figyelni, hiszen a dobüreget az orrgarattal összekötő fülkürtjük csaknem vízszintes, ezért aztán hajlamosabbak a fülészeti kórképek kialakulására.
Az orrdugulás tehát minden esetben kezelésre szorul, a szabad orrlégzés, és a jó közérzet fontos a mielőbbi gyógyulás szempontjából!
Hogyan érdemes kezelni?
Ma már nem vitás, hogy az orrspray-k használata előnyösebb, több szempont szerint:
- Orrspray-t bármilyen testhelyzetben alkalmazhatunk, szemben az orrcsepp fekvő helyzetben javasolt alkalmazásával
- Orrspray használattal a hatóanyag nagyobb nyálkahártya felületre jut el
- Orrspray használat során a hatóanyag egyenletesen jut a nyálkahártyára
- Orrspray használata közben az oldat ott marad, ahová fújtuk, nem folyik le a garatba
Fentieken túlmenően megkülönböztetjük a tartósítószeres és tartósítószer-mentes orrspray-ket. A közhiedelemmel ellentétben a tartósítószeres készítmények nem az orrspray oldatot tartósítják. Funkciójuk, hogy a fertőzött orrváladékkal érintkező adagoló ne fertőzze meg a flakon tartalmát, mert az a következő használatkor visszafertőzheti az orrüreget. Ezen probléma csak speciális adagolófejek használatával kerülhető el.
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
