Az ősz szépségeit élvezni igazi öröm: a színes falevelek, a friss, csípős levegő és a kuckózós esték mind hozzátartoznak ehhez az évszakhoz. Ugyanakkor a hűvös időjárás és a változékony körülmények magukban hordozzák a felfázás – vagyis a hólyaghurut – kockázatát, mely különösen a nőknél gyakori. A kellemetlen csípő, égető érzés, a gyakori vizelési inger és a fájdalom sokszor pont a legrosszabbkor jelentkezik. De miért vagyunk ősszel fogékonyabbak a felfázásra, és hogyan előzhetjük meg a kellemetlen panaszokat?
Miért gyakori a felfázás ősszel?
Hűvösebb idő és hideg felületek – a kinti hidegben való hosszabb tartózkodás, a hideg földön vagy nedves padon való ülés elősegítheti a hólyag és a húgyutak lehűlését, így a szervezet védekezőképessége gyengül.
Gyengülő immunrendszer – ősszel a szervezet alkalmazkodik az időjárásváltozáshoz és hajlamosabbak vagyunk a fertőzésekre.
Kevesebb folyadékfogyasztás – hűvös időben általában sokan kevesebbet iszunk, ami miatt a húgyutak „átmosása” kevésbé hatékony és a kórokozók könnyebben elszaporodhatnak.
Női anatómia – a húgycső rövidebb, mint a férfiaknál, így a baktériumok hamarabb elérik a húgyhólyagot.
Milyen tünetek jelezhetik a felfázást?
- egyértelmű jel az égő, csípő érzés vizeléskor
- a gyakori, sürgető vizelési inger is beszédes, főként, ha kevés vizelet távozik ilyenkor
- alhasi fájdalom, nyomásérzet is előfordulhat
- a vizelet sötétebbé, zavarosabbá válhat, esetenként kellemetlen szag is kísérheti
- súlyosabb esetben láz, hidegrázás, véres vizelet is tapasztalható
Miért kell komolyan venni a felfázást?
Bár sokan legyintenek rá, a felfázás nem csupán kellemetlen tüneteket okoz. Ha nem kezeljük időben, súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak.
Ilyen lehet a:
- visszatérő hólyaghurut – a kezeletlen fertőzés újra és újra jelentkezhet
- veseérintettség – a baktériumok a húgyutakon keresztül eljuthatnak egészen a vesékig és vesemedence-gyulladást okozhatnak, ami már komolyabb orvosi ellátást igényel.
- életminőség romlása – a mindennapi életet is megnehezíti, ha állandó vizelési ingerrel és fájdalommal küzdünk
Hogyan előzhetjük meg a felfázást?
Egyszerű mindennapi szokásokkal
Öltözzünk rétegesen és mindig tartsuk melegen a deréktájat és a lábakat!
Ne üljünk hideg, nedves felületre!
Igyunk elegendő folyadékot (napi 2-2,5 litert), hogy a húgyutakat folyamatosan átöblítsük!
Ne tartsuk vissza a vizeletet, menjünk el időben a mosdóba!
Ügyeljünk az intim higiéniára, különösen menstruáció idején!
Természetes segítség
Tőzegáfonya (cranberry) – gátolja a baktériumok megtapadását a húgyutak falán, így segíthet a megelőzésben.
Gyógynövények – aranyvessző, medveszőlőlevél, csalán: vízhajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak.
Meleg kezelés – egy meleg vizes palack az alhasra enyhíti a fájdalmat és a görcsöket.
Mit tehetünk, ha már kialakult a baj?
Fokozott folyadékfogyasztás – segít kimosni a baktériumokat.
Gyógyteák – a fent említett gyógynövényekből készült teák enyhítik a panaszokat.
A PatikaPlus Gyógyszertárakban kaphatóak tőzegáfonya-kapszulák és -tabletták a megelőzés és a kiegészítő kezelés részeként, húgyúti fertőzésre ajánlott, gyógynövényes hatóanyagú szerek, valamint fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek a panaszok enyhítésére.
Orvosi kezelés
Ha a tünetek nem enyhülnek néhány napon belül, vagy láz, hidegrázás, véres vizelet is jelentkezik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ilyenkor antibiotikumos kezelés válhat szükségessé.
5 praktikus tipp a hólyag egészségéért ősszel
(Forrás: Temesvári / PatikaPlus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
