Az öregedés természetes élettani folyamat, melyet sorozatos apró sejtkárosodások kísérnek. A károsodások érintik a sejtek minden alkotóelemét: az örökítő anyagot, a sejtmembránt felépítő anyagokat, az energiatermelésben részt vevő fehérjéket. A sejtkárosodás legfontosabb kiváltója a szabadgyökök jelentette oxidatív stressz, mely amellett, hogy megtámadja a sejtek működésében alapvető fontosságú építő-anyagokat, rombolja ezek sérülésekeit javító mechanizmusokat is. A sorozatos károsodások érelmeszesedéshez, szív-érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásához, öregedéshez vezetnek.
Ha képesek vagyunk csökkenteni az oxidatív stresszt, azzal jelentősen lassítani tudjuk az öregedést. Erre egy kiváló eszköz a mediterrán diéta, mely gazdag halakban, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonában, olívaolajban, míg szegény vörös húsokban, tejtermékekben. Orvosi tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán diéta csökkenti az étkezést követő oxidatív stresszt jelző kémiai anyagok szintjét, mint a lipid-peroxidok, hidrogén peroxid, tumor nekrózis faktor, valamint növeli a szervezet saját antioxidáns rendszerének, a SOD-nak aktivitását,
A mediterrán diéta védő hatása elsősorban a gyümölcsökben, zöldségekben, dióban, mogyoróban, teljes kiőrlésű gabonákban lévő antioxidánsoknak – polifenoloknak, rezveratrolnak, ómega-3 zsírsavnak köszönhető. A mediterrán étrend, különösen rendszeres mozgással kombinálva, fokozza az érfalvédő nitogén-monoxid mennyiséget.
Az étrend sejtvédő hatását mutatja az a megfigyelés is, mely szerint az így étkező emberek sejtjei hosszabb telomerrel bírnak. A telomer a DNS szálak végén lévő “farok”, mely hossza az életkorral fokozatosan csökken. Gyorsabb csökkenés gyorsabb öregedést jelent. A mediterrán diéta telomer-hosszt megtartó hatásában a többszörösen telítetlen zsírsavak – elsősorban a linolsav, a C- és E- vitamin, a béta-karotin játszanak szerepet.
A mediterrán diéta tehát csökkenti a sejtkárosodást, párhuzamosan támogatja a károsodásokat javító mechanizmusokat, lassítja a öregedést. Az erek védelmével pedig amellett, hogy segít megelőzni a szívinfarktust, agylágyulást, javítja – többek között a szexuális képesség fiatalon tartásával – az életminőséget.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
