Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat.
Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?
Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult.
A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.
Hogyan kezelhető a kór?
A betegség összetettségét jelzi, hogy a dopaminhiány helyreállításával a tünetek nem szüntethetőek meg végleg, de jól kezelhetőek, progressziójuk lassítható. Minden betegnek személyre szabottan állítják össze a kezelését. Szerencsére ma már a fejlett orvostudománynak köszönhetően léteznek olyan készítmények, amelyet naponta egyszer kell csak beszedni, és a lassú felszívódásának köszönhetően folyamatosan fejtik ki hatásukat. A gyógyszeres kezelést javasolt kombinálni hagyományos terápiákkal, mint például a fizioterápia vagy a beszédterápia. A Tai Chi és a jóga is pozitív hatással lehetnek a tünetek kezelésére. Néhány betegnél a tünetek enyhíthetőek idegsebészeti beavatkozással.
Mivel akár évekig is elhúzódhat, amíg a sejtek károsodásának folyamata eljut addig a fázisig, amikor már a betegek mindennapi életvitelét befolyásolja, az időben elkezdett kezelés meghatározó, mert lelassíthatja a folyamatot. Emellett fontos még, hogy a betegek ne hagyják el magukat, és egyaránt foglalkozzanak mind a testi, mind a lelki egészségükkel!
(Forrás: Galenus)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
