Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat.
Hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?
Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult.
A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben a külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.
Hogyan kezelhető a kór?
A betegség összetettségét jelzi, hogy a dopaminhiány helyreállításával a tünetek nem szüntethetőek meg végleg, de jól kezelhetőek, progressziójuk lassítható. Minden betegnek személyre szabottan állítják össze a kezelését. Szerencsére ma már a fejlett orvostudománynak köszönhetően léteznek olyan készítmények, amelyet naponta egyszer kell csak beszedni, és a lassú felszívódásának köszönhetően folyamatosan fejtik ki hatásukat. A gyógyszeres kezelést javasolt kombinálni hagyományos terápiákkal, mint például a fizioterápia vagy a beszédterápia. A Tai Chi és a jóga is pozitív hatással lehetnek a tünetek kezelésére. Néhány betegnél a tünetek enyhíthetőek idegsebészeti beavatkozással.
Mivel akár évekig is elhúzódhat, amíg a sejtek károsodásának folyamata eljut addig a fázisig, amikor már a betegek mindennapi életvitelét befolyásolja, az időben elkezdett kezelés meghatározó, mert lelassíthatja a folyamatot. Emellett fontos még, hogy a betegek ne hagyják el magukat, és egyaránt foglalkozzanak mind a testi, mind a lelki egészségükkel!
(Forrás: Galenus)
Tetszett a cikk?
2019. december 05.
Hasonló cikkek
Tavaszi lábápolás – Így készítsd fel lábadat a szandálszezonra!
Ahogy a tavasz előrehalad, egyre többen húzzák elő a könnyű cipőket, szandálokat és élvezik a szabadban töltött napsütéses órákat. A hosszú, zárt téli cipők után a lábak bőre gyakran száraz, a sarkak és lábujjak bőre repedezett, a körmök fénytelenek és könnyen előfordulhatnak kisebb bőrkeményedések vagy tyúkszemek is. A megfelelő lábápolás ebben az időszakban nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
Pollennaptár és gyógyszeres megelőzés – Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?
Ahogy halad előre a tavasz, egyre többen érzik meg a levegőben szálló pollenek hatását: megjelenik az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyező szem, sőt, sokaknál a szokatlan fáradtság is. Bár ezek a tünetek gyakran megnehezítik a mindennapokat, nem kell belenyugodni a kellemetlenségekbe! A tudatosan alkalmazott, időben elkezdett gyógyszeres megelőzés sokat segíthet abban, hogy a pollenszezon jóval elviselhetőbb legyen.
Tavaszi kézápolás – Így ápoljuk kezünket a változó időben!
Ahogy a tavasz előrehalad, a hosszú, hideg téli hónapok után végre előkerülnek a könnyű kabátok, a napsütéses séták és a bőrünk is újra több fénynek van kitéve. Különösen a kezeink szenvedhetnek a hirtelen változásoktól: a téli hideg, a meleg beltéri fűtés, a gyakori kézmosás és a hirtelen erős napfény mind igénybe veszik a bőrt, ami kiszáradáshoz, kipirosodáshoz, irritációhoz vagy érzékenységhez vezethet.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. BővebbenElfogadom
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. BővebbenElfogadom
