A gránátalma előnyös tulajdonságairól írtam már nem is olyan régen. Arról viszont nem szóltam még, hogy Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy tiszteletben tartották, s díszcserjeként is elterjedt. Gyümölcséből és kérgéből festéket és illatszert is előállítanak.
Közel-Keleten a húsból szirupot készítenek, és savanyúságokhoz adják. Sőt, a savanyú indai fűszer, az anardana alapját is a megszárított gránátalma adja. (A magvakat és a burkot együttesen szárítják meg.)
E növénynek elég kemény héja van, belül pedig sok kis rekesz található, amelyek sok-sok bogyót ölelnek át. Aki először próbálkozik a gránátalma megpucolásával, az valószínűleg a gyümölcs nagy részét elpazarolja majd – hacsak nem fogadja meg tanácsaimat!
Az édes magvakhoz a legegyszerűbben úgy juthatunk hozzá, ha egy éles késsel levágjuk a korona alatt a csúcsot. Ekkor feltűnik 4-6 vékony hártya, ami a magok között húzódik. E hártyák mentén kell végig vágni a gyümölcsöt. Csak óvatosan, alig benyomva a kést dolgozzunk, különben megsérthetjük a belső részt, és szétfolyik a magok leve!
Ezt követően óvatosan, kézzel bontsuk „gerezdekre” egy tál felett, hogy az esetlegesen kifolyó szirupot felfogjuk. A magokat egyszerűen ki lehet billenteni ágyukból, s már csak a vékony hártyát kell lehúzni, amit közöttük találunk.
Ha csak a gránátalma levére vágyunk, akkor persze nem kell megpucolni, hanem egyszerűen, mint egy citromot vagy narancsot – kifacsarhatjuk. Ha akarjuk, össze is turmixolhatjuk a magokat, s önthetjük natúr joghurthoz, vagy müzlihez – nagyon finom nassolnivalót kapunk!
További receptek elolvashatók az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/04/28/poharkrem-ital-martas-es-salata-mindez-granatalmabol/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
