A gránátalma előnyös tulajdonságairól írtam már nem is olyan régen. Arról viszont nem szóltam még, hogy Ázsiában és a Közel-Keleten évezredeken át nagy tiszteletben tartották, s díszcserjeként is elterjedt. Gyümölcséből és kérgéből festéket és illatszert is előállítanak.
Közel-Keleten a húsból szirupot készítenek, és savanyúságokhoz adják. Sőt, a savanyú indai fűszer, az anardana alapját is a megszárított gránátalma adja. (A magvakat és a burkot együttesen szárítják meg.)
E növénynek elég kemény héja van, belül pedig sok kis rekesz található, amelyek sok-sok bogyót ölelnek át. Aki először próbálkozik a gránátalma megpucolásával, az valószínűleg a gyümölcs nagy részét elpazarolja majd – hacsak nem fogadja meg tanácsaimat!
Az édes magvakhoz a legegyszerűbben úgy juthatunk hozzá, ha egy éles késsel levágjuk a korona alatt a csúcsot. Ekkor feltűnik 4-6 vékony hártya, ami a magok között húzódik. E hártyák mentén kell végig vágni a gyümölcsöt. Csak óvatosan, alig benyomva a kést dolgozzunk, különben megsérthetjük a belső részt, és szétfolyik a magok leve!
Ezt követően óvatosan, kézzel bontsuk „gerezdekre” egy tál felett, hogy az esetlegesen kifolyó szirupot felfogjuk. A magokat egyszerűen ki lehet billenteni ágyukból, s már csak a vékony hártyát kell lehúzni, amit közöttük találunk.
Ha csak a gránátalma levére vágyunk, akkor persze nem kell megpucolni, hanem egyszerűen, mint egy citromot vagy narancsot – kifacsarhatjuk. Ha akarjuk, össze is turmixolhatjuk a magokat, s önthetjük natúr joghurthoz, vagy müzlihez – nagyon finom nassolnivalót kapunk!
További receptek elolvashatók az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/04/28/poharkrem-ital-martas-es-salata-mindez-granatalmabol/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
