Az illatos varjúháj vagy másnéven rózsagyökér, aranygyökér (Rhodiola rosea L.) Európa, Észak-Amerika és Ázsia magashegységeiben, valamint a sarkvidéki területeken fordul elő. Időszámításunk után 77-ben dokumentálták először gyógyhatásait. Észak-Európában, Szibériában és Kínában évszázadok óta használják a hideg és a fizikai megterheléssel szembeni ellenállóképesség fokozására, a fáradékonyság, a gyengeség és az impotencia kezelésére, és az immunvédekezés javítására.
Szibériában a mai napig az esküvőn az ifjú pár egy csokor aranygyökeret kap, hogy a termékenységüket segítsék. Sportolók és orosz űrhajósok is használták a fáradtság megelőzésére és a teljesítőképesség fokozására.
Az 1960-as évek óta számos klinikai vizsgálatot folytattak az illatos varjúháj hatásának feltérképezésére. Több kutatás kimutatta lehetséges jótékony hatását a munka és stressz okozta fáradtságra, kiégésre, depresszióra, valamint a fizikai és szellemi ellenállóképesség, figyelem javítására. Immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben igazolták.
A gyógyászatban a növény gyökerének és gyöktörzsének szárított alkoholos kivonatát alkalmazzák. Ajánlott napi adagja stressz, fáradékonyság és gyengeség érzés esetén 144–200 mg. Fogyasztása biztonságos, mellékhatásként enyhe gyomor-bélrendszeri panaszok és szédülés fordulhat elő. Az irodalomban egy esetet közöltek, amikor az illatos varjúháj antidepresszáns gyógyszerrel (paroxetin) együtt szedve a gyógyszer hatását fokozta, ezért mielőtt illatos varjúháj kivonatot tartalmazó készítményt kezdene fogyasztani, érdemes egyeztetni gyógyszerészével vagy kezelőorvosával.
(Patika Magazin - Roza Orsolya)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
