Barion Pixel
  

Táplálkozási ABC: Fehérjék



Energiát szolgáltató

A múltkor már tisztáztuk, hogy a tápanyagokat két részre oszthatjuk: energiát szolgáltatók (kalorigének) és az energiát nem szolgáltatók (non kalorigének). A kalorigének közé soroljuk a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, amelyek egyszerű cukorrá alakulnak, a non kalorigének csoportja pedig a vitaminokat, ásványi sókat, vizet tartalmazza. Ma a fehérjéket nézzük át.

 

Mennyi fehérjére van szükségünk?

A fehérjék azok, amelyekről szinte mindenki tudja, hogy hasznos, és elengedhetetlenül szükséges testünk táplálásához. Köztudomású, hogy a sportolók étrendjéből nem hiányozhatnak a fehérjék - kellő mennyiségben -, s nemhiába találták ki a fehérjeporokat sem.

A fehérjék nem képesek raktározódni a testünkben, ezért napi több alkalommal történő fehérjebevitelre van szükségünk. Egy sportoló napi 4-5 alkalommal is pótolja a fehérjét szervezetéből. Aki nem sportol, annak is szüksége van erre az anyagra.

Átlagember (nem sportoló) esetében a kellő mennyiség napi 1,0 gramm testtömeg kg-onként (vagyis egy 70 kg-os embernek 70 gr fehérjét kell naponta elfogyasztania). Ez a fehérje optimum. Sportolóknak nagyobb a fehérje igényük: 1,5-2,0 gr testtömeg kg-onként. A maximum fogyasztásnak a 2,5 g/ttkg-ot nem ajánlott meghaladnia.

 

„Túladagolható”?

A fehérjék nagyobb mennyiségben megterhelik a vesét, ezért ha valaki veseproblémával küzd, akkor nem ajánlott a sok fehérjefogyasztás, vagy legalábbis a vesefunkció gyakori monitorozása szükséges.

 

Aminosavak

A fehérjéket aminosavak alkotják. Ezekből húszféle fordul elő az ember szervezetében. Ebből tízet mi magunk elő tudunk állítani (szintézissel), a többit viszont a táplálkozás során tudjuk bevinni szervezetünkbe. Ezeket esszenciális aminosavaknak hívjuk. Azok a fehérjék, amelyek ezt a tízet is tartalmazzák, teljes értékű fehérjék.

A teljes értékű fehérjéket az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, a nem teljeseket pedig a növények. Persze, lehet kombinálni a növényi élelmiszereket úgy, hogy kiegészítsék egymást az aminosavak – gondoljunk csak a burgonyás kenyérre. (Ez a „párosítás” a vegetáriánusoknál nagyon fontos.)

 

Milyen ételek tartalmaznak sok fehérjét?

Az iménti kérdésre valószínűleg mindenki rávágja, hogy „tojásfehérje”! – És ez igaz is. Ám nagyon sok élelmiszert sorolhatunk még fel ebben a kategóriában. Magas fehérjetartalmú étel a hal, a szárnyasok, tejtermékek. Ezért látjuk mindig csirke-rizs menüt ebédelni a sportolókat (bár bőven van még választék az optimális étkezést illetően), és a túró sem hiányozhat étrendjükből.

 

A folytatásban a szénhidrátokról lesz szó.

 

Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!

 

 

(Szerző: Temesvári Márta – PatikaPlus)


Tetszett a cikk?
 

2017. szeptember 27.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!