Barion Pixel
  

Táplálkozási ABC: Fehérjék



Energiát szolgáltató

A múltkor már tisztáztuk, hogy a tápanyagokat két részre oszthatjuk: energiát szolgáltatók (kalorigének) és az energiát nem szolgáltatók (non kalorigének). A kalorigének közé soroljuk a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, amelyek egyszerű cukorrá alakulnak, a non kalorigének csoportja pedig a vitaminokat, ásványi sókat, vizet tartalmazza. Ma a fehérjéket nézzük át.

 

Mennyi fehérjére van szükségünk?

A fehérjék azok, amelyekről szinte mindenki tudja, hogy hasznos, és elengedhetetlenül szükséges testünk táplálásához. Köztudomású, hogy a sportolók étrendjéből nem hiányozhatnak a fehérjék - kellő mennyiségben -, s nemhiába találták ki a fehérjeporokat sem.

A fehérjék nem képesek raktározódni a testünkben, ezért napi több alkalommal történő fehérjebevitelre van szükségünk. Egy sportoló napi 4-5 alkalommal is pótolja a fehérjét szervezetéből. Aki nem sportol, annak is szüksége van erre az anyagra.

Átlagember (nem sportoló) esetében a kellő mennyiség napi 1,0 gramm testtömeg kg-onként (vagyis egy 70 kg-os embernek 70 gr fehérjét kell naponta elfogyasztania). Ez a fehérje optimum. Sportolóknak nagyobb a fehérje igényük: 1,5-2,0 gr testtömeg kg-onként. A maximum fogyasztásnak a 2,5 g/ttkg-ot nem ajánlott meghaladnia.

 

„Túladagolható”?

A fehérjék nagyobb mennyiségben megterhelik a vesét, ezért ha valaki veseproblémával küzd, akkor nem ajánlott a sok fehérjefogyasztás, vagy legalábbis a vesefunkció gyakori monitorozása szükséges.

 

Aminosavak

A fehérjéket aminosavak alkotják. Ezekből húszféle fordul elő az ember szervezetében. Ebből tízet mi magunk elő tudunk állítani (szintézissel), a többit viszont a táplálkozás során tudjuk bevinni szervezetünkbe. Ezeket esszenciális aminosavaknak hívjuk. Azok a fehérjék, amelyek ezt a tízet is tartalmazzák, teljes értékű fehérjék.

A teljes értékű fehérjéket az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, a nem teljeseket pedig a növények. Persze, lehet kombinálni a növényi élelmiszereket úgy, hogy kiegészítsék egymást az aminosavak – gondoljunk csak a burgonyás kenyérre. (Ez a „párosítás” a vegetáriánusoknál nagyon fontos.)

 

Milyen ételek tartalmaznak sok fehérjét?

Az iménti kérdésre valószínűleg mindenki rávágja, hogy „tojásfehérje”! – És ez igaz is. Ám nagyon sok élelmiszert sorolhatunk még fel ebben a kategóriában. Magas fehérjetartalmú étel a hal, a szárnyasok, tejtermékek. Ezért látjuk mindig csirke-rizs menüt ebédelni a sportolókat (bár bőven van még választék az optimális étkezést illetően), és a túró sem hiányozhat étrendjükből.

 

A folytatásban a szénhidrátokról lesz szó.

 

Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!

 

 

(Szerző: Temesvári Márta – PatikaPlus)


Tetszett a cikk?
 

2017. szeptember 27.

Hasonló cikkek

Tavaszi lábápolás – Így készítsd fel lábadat a szandálszezonra!

Ahogy a tavasz előrehalad, egyre többen húzzák elő a könnyű cipőket, szandálokat és élvezik a szabadban töltött napsütéses órákat. A hosszú, zárt téli cipők után a lábak bőre gyakran száraz, a sarkak és lábujjak bőre repedezett, a körmök fénytelenek és könnyen előfordulhatnak kisebb bőrkeményedések vagy tyúkszemek is. A megfelelő lábápolás ebben az időszakban nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 19.

Pollennaptár és gyógyszeres megelőzés – Mikor érdemes elkezdeni a kezelést?

Ahogy halad előre a tavasz, egyre többen érzik meg a levegőben szálló pollenek hatását: megjelenik az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyező szem, sőt, sokaknál a szokatlan fáradtság is. Bár ezek a tünetek gyakran megnehezítik a mindennapokat, nem kell belenyugodni a kellemetlenségekbe! A tudatosan alkalmazott, időben elkezdett gyógyszeres megelőzés sokat segíthet abban, hogy a pollenszezon jóval elviselhetőbb legyen.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 19.

Tavaszi kézápolás – Így ápoljuk kezünket a változó időben!

Ahogy a tavasz előrehalad, a hosszú, hideg téli hónapok után végre előkerülnek a könnyű kabátok, a napsütéses séták és a bőrünk is újra több fénynek van kitéve. Különösen a kezeink szenvedhetnek a hirtelen változásoktól: a téli hideg, a meleg beltéri fűtés, a gyakori kézmosás és a hirtelen erős napfény mind igénybe veszik a bőrt, ami kiszáradáshoz, kipirosodáshoz, irritációhoz vagy érzékenységhez vezethet.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 03. 19.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom