A málna a rózsafélék családjába tartozik, azon belül is a Rubus nemzetséghez. Népi nyelven himpér (a német Himbeere-ből adódóan), illetve „boldogasszony csipkéje”. Bölcsője Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdei. A hideg és a mérsékelt éghajlaton a 2000 méteres tengerszint feletti magasságig megél.
Állítólag Kréta szigetén, az Ida nevű hegyén kezdték el először termeszteni, és innen ered latin neve (Rubus Idaeus). Innen terjesztették aztán el a rómaiak. Plinius például i.sz. 23-ban már említést tesz a málnáról, s arról, hogy a középkorban előszeretettel ültették a kolostorkertekbe, s nemesítették is, mivel gyógyító hatású.
A málna kapcsán általában a piros színre asszociálunk, ám vannak enyhén lilás, sötétlilás, fehér, sárga és fekete színűre érő fajták is! (1601-ből már találunk feljegyzéseket sárga málnáról.) A vad gyümölcs gömbölyded és 1 cm átmérőjű, a nemesített hosszúkás és 1-2 cm-es.
A málna nagyon hasznos a szervezetünk számára: egy maréknyi gyümölcsben (kb 100 gramm) 25 mg C-vitamint találhatunk, s nagyon sok B1, B2, A, és provitamint is. Sok benne az antioxidáns (óvja szervezetünket a szabadgyökök sejtszintű rongálásától), flavonoid, bőven tartalmaz gyümölcssavakat, növényi rostokat (amivel segíti az emésztést), cserzőanyagokat, pektint.
100 gramm málna energiatartalma 150-200 kJoule / 34 kcal, 0,9 g fehérje, 0-3-0,5 g zsír, 11-12 g szénhidrát, s kiemelendő 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi kálium-, 30 mg magnézium- és 0,6-1 mg-os vastartalma. A benne lévő gyümölcscukor nagyon értékes! 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz – így segíti szervezetünk hidratálását a nyári melegben.
A málnáról további érdekkességek olvashatók az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/07/07/tudtad-hogy-a-malna-csonthejas-termesu/
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
