A múltkor már kifejtettem, hogy az antibiotikumok a fertőzések elleni gyógyszeres védekezés fő vonalát jelentik. Az első ismert antibiotikum – amivel a szifiliszt is kezelték - az arzfenamin volt, melyet 1910-ben vezettek be. A legismertebb antibiotikum pedig valószínűleg a penicillin, amely Alexander Fleming nevéhez kötődik. E gyógyszert 1928-ban fedezte fel, de csak 1942-ben kezdték el széles körben használni.
„A Penicillinnel új korszak vette kezdetét az orvostudományban.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Hasonló korszakos jelentőséggel bír a védőoltások bevezetése, ugyanis korábban a leggyakoribb halálokot a fertőző betegségek jelentették, gondoljunk csak a pusztító járványokra. A felsoroltak a gyógykezelés, megelőzés terén hoztak újat, a diagnosztikában pedig a képalkotó eljárások fejlődtek a legnagyobbat: az egyszerű röntgensugártól eljutottunk a PET-scan-ig, közben működik a CT és az MR, az ultrahang pedig legtöbbször a képalkotó diagnosztika egyik alapvizsgálata.”
A Penicillin tehát az első mérföldkő volt. Azóta ezrével fedezték fel, állították elő azokat a molekulákat, amelyek mára már a mindennapi orvosi gyakorlatba szervesen beépültek - gyógyszerként törzskönyvezve és forgalomba hozva. Alig van az orvostudománynak olyan ága, ahol ne használnák. Persze, vannak olyan területek, ahol alig van rá szükség – gondoljunk az elmegyógyászatra - , és vannak, ahol nagyon gyakran hozzá nyúlnak a gyógyítás során, például fertőző betegségek esetén.
És itt kell megemlíteni azt, hogy vannak olyan antibiotikumok, amelyek hatástalanok vagy hatástalanná válnak / válhatnak, illetve olyanok, amelyek súlyos (esetenként halálos) allergiás reakciókat váltanak / válthatnak ki.
„Egyes antibiotikumok hatástalanok az adott fertőzésre, mert a baktériumok nem reagálnak rájuk.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Sajnos azt is látjuk, hogy korábban hatásos gyógyszerek hatástalanná válnak, mert kialakul a baktériumokban az ellenállóképesség (rezisztencia) velük szemben. Ez nagyon sok nehézséget és fejtörést okoz az orvos számára!”
Az antibiotikum-rezisztenciáról a múltkor írtam egy bővebb anyagot, ezért most foglalkozzunk az allergiás reakciókkal. Ez sokkal ritkábban fordul elő, mint ahányszor azt hiszi a beteg, hogy érintett a témában.
„Mint minden szervezetünkbe kerülő idegen anyag, úgy az antibiotikumok is képesek allergiás reakciót kiváltani. Ez lehet enyhe csalánkiütéstől kezdve súlyos, azonnali életmentő orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás reakció is!” – hívta fel a figyelmet a székesfehérvári csecsemő- és gyerekgyógyász, aki kiemelte, hogy e téren nagyon sok csapda leselkedik az orvosra és a páciensre egyaránt.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/10/15/tudtad-hogy-az-antibiotikum-allergias-reakciot-is-kivalthat/
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
