Bezárkózva a jó meleg szobába, otthonainkban, vagy akár a munkahelyen, azt hihetjük, hogy távol tartjuk magunkat a szennyezett levegőtől. Pedig ez egyáltalán nincs így… Fűtőkészülékek, tisztítószerek, festékek, a bútorokon, szőnyegeken lerakódó por, a különféle házimunka vagy a kívülről beszivárgó nedvesség okozta beltéri nyirkosság, barkácsolás, dohányzás – mind-mind szennyezheti a belső terek levegőjét. Ami mindvégig kihatással van az egész nap folyamán belélegzett levegőnkre, gyakran légzési és egyéb problémákat okozva (különösen az arra érzékeny személyeknél). Hogyan kell hát a zárt terek minőségét a megfelelő szinten tartani? Ehhez adunk jó tanácsokat.
Szellőztessünk naponta többször is, de legalább 30 percet!
Szigetelőanyagok, műanyag nyílászárók, dupla falú ablaküveg… Ezek egyre jobban védenek a hidegtől, így belső tereink szinte „légmentesek” lehetnek. Így még fontosabb szellőztetni, és cirkuláltatni a friss levegőt. Télen is fontos, akár falun, akár városon lakunk, hogy reggelente és esténként 10-15 percig szellőztessük szobáinkat, nagyra nyitva az ablakokat. De természetesen minden, a belső tér levegőjét szennyező tevékenység alkalmával is (tisztítószerekkel végzett házimunka, barkácsolás stb.), vagy ha elhasználódik a levegő. Ez alapvetően fontos a levegő oxigéntartalmának megújítása szempontjából – kilégzéskor széndioxid távozik a tüdőből – és a beltéri légszennyeződések eltávolítása végett.
Ügyeljünk a hálószoba egészséges levegőjére!
Általában ebben a szobában töltjük a legtöbb időt, így fontos annak megfelelő hőmérsékleten tartása. A jó alváshoz 18-19 fok közti szobahőmérséklet az ideális, noha sokan melegebbre állítják a fűtést. Ami a levegő tisztaságát illeti: ki kell zárni a hálószobából minden szennyező forrást, pld. esetlegesen káros (sugárzó) elektromos berendezéseket, allergiát okozó anyagokat (ilyen lehet pld. az állatszőr, emiatt háziállatunk ne aludjon a hálóban), vagy az ágy alatt, a szekrény tetején tárolt papírdobozokat, egyéb tárgyakat, melyek porfészkek lehetnek. Amellett reggel hagyjuk az ágyat egy ideg nyitva, az ágyneműt szellőzni, az óhatatlanul megjelenő nyirkosság megszüntetésére, és az atkák elleni védelem céljából is.
Figyeljünk a megfelelő beltéri hőmérsékletre és páratartalomra!
Egy lakásban a 19-20 fokos hőmérséklet és 40-60%-os páratartalom az ideális. Valójában, ha túl száraz a levegő, a nyálkahártya és a bőr kiszárad, a szemben szúró, égető érzés léphet fel. Ha viszont ellenkezőleg, túl párás a levegő, az sem jó: többek közt orrfolyást, légzési panaszokat eredményezhet. Továbbá a túl magas páratartalom kedvez a háziporatka és a penészgomba terjedésének. Ahhoz, hogy ellenőrizzük ezeket a paramétereket, tanácsos beszereznünk egy hőmérséklet-páratartalom mérőt.
Különösen fontos, hogy gondoljunk a szellőztetésre minden olyan tevékenység elvégzése után, amelyik párásságot idéz elő (pld. zuhanyozás, főzés, mosás, teregetés stb.) Ha pedig a lakás ettől függetlenül mindig nedves, feltétlenül meg kell keresni és megszüntetni az okát (pld. beszivárog a nedvesség az ablakon át, keveset szellőztetünk stb.).
Használjunk természetes háztartási tisztítószereket!
Folyékony mosószerek, fertőtlenítőszerek, viaszos tisztítószerek, különféle sprayek széles skálája kapható a szaküzletekben és áruházakban. De sajnos gyakran tartalmaznak irritáló vagy allergiát okozó összetevőket. Vannak szakmák is (pld. takarítók), ahol a dolgozók különösen kitettek emiatt légúti megbetegedéseknek, pld. az asztmának. A vegyszereket tartalmazó tisztítószerek szétpermetezéskor, más illékony vegyületekkel összekeveredve pld. rákkeltő formaldehid gázt képezhetnek.
A kockázatok elkerülésére válasszunk környezetbarát öko- vagy natúr háztartási tisztítószereket, illetve különféle házi készítésű szereket (ilyen lehet almaecet vízzel elkeverve, ételecet+ víz+babaolaj, szódabikarbóna stb.).
Jól válasszuk meg a dekorációs alapanyagokat!
Festékek, ragasztók, lakkok, padló- és falburkolatok, dekorációs elemek… Mindegyik tartalmazhat petrolkémiai oldószereket vagy más anyagokat, melyek egészségre káros, illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki. Ezek terjedését a fűtés csak fokozza. Egyébként vásárláskor figyeljünk a VOC jelzésekre: a gyártóknak kötelező a festékek, lakkok, egyes építőanyagok címkéjén a kibocsátás mértékét feltüntetni. Így kiválasztható a számunkra legkevésbé káros dekorációs alapanyag (pld..a VOC A+ nagyon alacsony kibocsátást jelent).
Az oldószer tartalmú festékek, ragasztók egyébként köhögést, szem-orr-torok irritációt, szédülést, fáradtságot okozhatnak. Ezért inkább vizes alapú dekorációs festéket (pld. matt akril festéket) válasszunk. És ajánlott, hogy zárt térben télen-nyáron viseljünk a munkálatok alatt maszkot.
Az új bútorok, főleg a ragasztottak, szintén VOC kibocsátás tárgyai lehetnek, olykor hónapokon át. Így pld. tanácsos, hogy egy gyerekszoba előkészítésekor idejekorán, a baba születése lőtt legalább 3 hónappal festessünk ki és bútorozzunk be.
(Forrás: Galenus)
Az őszibarack az egyik legnépszerűbb nyári gyümölcs – nemcsak frissítő, lédús és illatos, de valóságos tápanyagbomba is. Akár frissen, akár turmixként fogyasztjuk, vagy épp salátába, desszertbe tesszük, nemcsak élvezetet nyújt, de számos jótékony hatással is bír a szervezetünkre.
A nyár nem csak a napsütésről, hanem a friss, zamatos gyümölcsökről is szól. Az egyik legkülönlegesebb és egyre népszerűbb nyári gyümölcs a füge, mely nemcsak hűsítő finomság, de igazi vitaminbomba is. Legyen szó egy frissítő nyári salátáról, egy könnyed reggeliről vagy csak egy gyors nassolnivalóról: a füge tökéletes választás.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a sárgadinnye. Édes, lédús, frissítő – szinte elengedhetetlen része egy kánikulai napnak. De nemcsak ízletes, hanem valódi tápanyagforrás is - számos jótékony hatással bír a szervezetünkre. Ismerjük meg közelebbről ezt a sárga színű szupergyümölcsöt!
