Bezárkózva a jó meleg szobába, otthonainkban, vagy akár a munkahelyen, azt hihetjük, hogy távol tartjuk magunkat a szennyezett levegőtől. Pedig ez egyáltalán nincs így… Fűtőkészülékek, tisztítószerek, festékek, a bútorokon, szőnyegeken lerakódó por, a különféle házimunka vagy a kívülről beszivárgó nedvesség okozta beltéri nyirkosság, barkácsolás, dohányzás – mind-mind szennyezheti a belső terek levegőjét. Ami mindvégig kihatással van az egész nap folyamán belélegzett levegőnkre, gyakran légzési és egyéb problémákat okozva (különösen az arra érzékeny személyeknél). Hogyan kell hát a zárt terek minőségét a megfelelő szinten tartani? Ehhez adunk jó tanácsokat.
Szellőztessünk naponta többször is, de legalább 30 percet!
Szigetelőanyagok, műanyag nyílászárók, dupla falú ablaküveg… Ezek egyre jobban védenek a hidegtől, így belső tereink szinte „légmentesek” lehetnek. Így még fontosabb szellőztetni, és cirkuláltatni a friss levegőt. Télen is fontos, akár falun, akár városon lakunk, hogy reggelente és esténként 10-15 percig szellőztessük szobáinkat, nagyra nyitva az ablakokat. De természetesen minden, a belső tér levegőjét szennyező tevékenység alkalmával is (tisztítószerekkel végzett házimunka, barkácsolás stb.), vagy ha elhasználódik a levegő. Ez alapvetően fontos a levegő oxigéntartalmának megújítása szempontjából – kilégzéskor széndioxid távozik a tüdőből – és a beltéri légszennyeződések eltávolítása végett.
Ügyeljünk a hálószoba egészséges levegőjére!
Általában ebben a szobában töltjük a legtöbb időt, így fontos annak megfelelő hőmérsékleten tartása. A jó alváshoz 18-19 fok közti szobahőmérséklet az ideális, noha sokan melegebbre állítják a fűtést. Ami a levegő tisztaságát illeti: ki kell zárni a hálószobából minden szennyező forrást, pld. esetlegesen káros (sugárzó) elektromos berendezéseket, allergiát okozó anyagokat (ilyen lehet pld. az állatszőr, emiatt háziállatunk ne aludjon a hálóban), vagy az ágy alatt, a szekrény tetején tárolt papírdobozokat, egyéb tárgyakat, melyek porfészkek lehetnek. Amellett reggel hagyjuk az ágyat egy ideg nyitva, az ágyneműt szellőzni, az óhatatlanul megjelenő nyirkosság megszüntetésére, és az atkák elleni védelem céljából is.
Figyeljünk a megfelelő beltéri hőmérsékletre és páratartalomra!
Egy lakásban a 19-20 fokos hőmérséklet és 40-60%-os páratartalom az ideális. Valójában, ha túl száraz a levegő, a nyálkahártya és a bőr kiszárad, a szemben szúró, égető érzés léphet fel. Ha viszont ellenkezőleg, túl párás a levegő, az sem jó: többek közt orrfolyást, légzési panaszokat eredményezhet. Továbbá a túl magas páratartalom kedvez a háziporatka és a penészgomba terjedésének. Ahhoz, hogy ellenőrizzük ezeket a paramétereket, tanácsos beszereznünk egy hőmérséklet-páratartalom mérőt.
Különösen fontos, hogy gondoljunk a szellőztetésre minden olyan tevékenység elvégzése után, amelyik párásságot idéz elő (pld. zuhanyozás, főzés, mosás, teregetés stb.) Ha pedig a lakás ettől függetlenül mindig nedves, feltétlenül meg kell keresni és megszüntetni az okát (pld. beszivárog a nedvesség az ablakon át, keveset szellőztetünk stb.).
Használjunk természetes háztartási tisztítószereket!
Folyékony mosószerek, fertőtlenítőszerek, viaszos tisztítószerek, különféle sprayek széles skálája kapható a szaküzletekben és áruházakban. De sajnos gyakran tartalmaznak irritáló vagy allergiát okozó összetevőket. Vannak szakmák is (pld. takarítók), ahol a dolgozók különösen kitettek emiatt légúti megbetegedéseknek, pld. az asztmának. A vegyszereket tartalmazó tisztítószerek szétpermetezéskor, más illékony vegyületekkel összekeveredve pld. rákkeltő formaldehid gázt képezhetnek.
A kockázatok elkerülésére válasszunk környezetbarát öko- vagy natúr háztartási tisztítószereket, illetve különféle házi készítésű szereket (ilyen lehet almaecet vízzel elkeverve, ételecet+ víz+babaolaj, szódabikarbóna stb.).
Jól válasszuk meg a dekorációs alapanyagokat!
Festékek, ragasztók, lakkok, padló- és falburkolatok, dekorációs elemek… Mindegyik tartalmazhat petrolkémiai oldószereket vagy más anyagokat, melyek egészségre káros, illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki. Ezek terjedését a fűtés csak fokozza. Egyébként vásárláskor figyeljünk a VOC jelzésekre: a gyártóknak kötelező a festékek, lakkok, egyes építőanyagok címkéjén a kibocsátás mértékét feltüntetni. Így kiválasztható a számunkra legkevésbé káros dekorációs alapanyag (pld..a VOC A+ nagyon alacsony kibocsátást jelent).
Az oldószer tartalmú festékek, ragasztók egyébként köhögést, szem-orr-torok irritációt, szédülést, fáradtságot okozhatnak. Ezért inkább vizes alapú dekorációs festéket (pld. matt akril festéket) válasszunk. És ajánlott, hogy zárt térben télen-nyáron viseljünk a munkálatok alatt maszkot.
Az új bútorok, főleg a ragasztottak, szintén VOC kibocsátás tárgyai lehetnek, olykor hónapokon át. Így pld. tanácsos, hogy egy gyerekszoba előkészítésekor idejekorán, a baba születése lőtt legalább 3 hónappal festessünk ki és bútorozzunk be.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
