Barion Pixel
  

Változatos étkezéssel az egészségért



 

Olajok, zsírok

 

Évtizedeken keresztül a telített zsírsavakban gazdag, koleszterint tartalmazó zsírokat kiáltották ki egészségtelen ételnek, pedig az állati eredetű zsírok, az Omega-3  és Omega-6 források jótékony hatással vannak a szervezetünkre. A háztartásokban elterjedt napraforgó és olívaolaj mellett ma már sokféle ízesítés és összetevő között válogathatunk az üzletek és a webshopok kínálatban.

 

  • Feketecsalán (perilla) olaj: Hidegen sajtolt, az ázsiai konyhákban jobbára ezt használják főzésre. Immunerősítő hatása mellett gyulladásos megbetegedések esetében is ajánlják, főképp magas omega-3 zsírsav tartalma miatt.
  • Olajessimo: Esszenciális telített zsírsavakban gazdag, kiemelkedően magas olajsav tartalommal rendelkezik. Főzésre, sütésre is alkalmas (maximum 170 celsius fokig hevítve), de salátákhoz, öntetekhez is kiválóan alkalmas.
  • Sáfrányos szeklicemag olaj: Ételbe keverve jótékony hatása van az emésztőrendszerre, a vizelet és kiválasztó szervek erősítésére, de a szív- és keringési rendszerek  működését is segíti.
  • Kendermag olaj: A gyógyszeripar is használja, de az egészséges táplálkozásban is fontos szerepet tölt be. Főképp bőrbetegségek (kiütések, viszketegség stb.) kezelésére, ápolására ajánlott, de a benne levő nagy mennyiségű niacin (B3 vitamin) értágító hatású és fokozza a koleszterin kiválasztását.
  • Kókusz zsír és olaj: Felsorolni is nehéz jótékony hatását, de antibakteriális és emésztést segítő tulajdonságait érdemes kiemelni.  Fogyasztása serkenti az anyagcserét, javítja a pajzsmirigy működését. A kókuszolaj 92 százalékban telítetlen zsírsavakból áll, és egyéb növényi olajokkal szemben többször is – szűrés után – felhasználható. Sütés, főzés alatt hőstabil, a legmagasabb a füstpontja a többi olajhoz mérten, tehát magas hőmérsékleten sem indulnak el a káros oxidációs folyamatok.

 

Lisztek helyett

 

Sokan még mindig a fehérlisztet használják főzéshez, sütéshez, pedig régóta bizonyított tény, hogy nincs jó hatással a szervezetre, egyebek mellett elhízást okozhat. A finomított liszt fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, de nincs benne a gabonaszem héja és a csírakezdemény, pedig ezek rostban gazdagok és fontosak az emésztés folyamatához és a zsír koleszterinszintjének csökkentéséhez. A legkedveltebb alapanyagok közé tartozik a teljes kiőrlésű és a graham liszt, népszerűségüket  magas rosttartalmuk garantálja. 

 

  • Lenmagliszt: Magas rost, fehérje, vitamin és ásványi anyag forrás. Felhasználása sok féle, elősegíti a belek tisztítását, akár székrekedést is kezelhetünk vele. 
  • Tökmagliszt: Ásványi anyagok (főképp vas) és E-vitamin található benne. Leginkább sós ételek készítéséhez javasolt, kenyér alapanyagként, különféle péksütemények elkészítéséhez, de ételek sűrítésére is kiváló.
  • Gesztenyeliszt: Kevesebb szénhidrátot tartalmaz, mint a búzaliszt, alacsony a zsír- és kalóriatartalma, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott. Rostban gazdag, de aki allergiás a diófélékre, az ne fogyassza. Teljes mértékben helyettesítheti a fehér lisztet, de keverhető is, főképp kenyerek és péksütemények sütéséhez kiváló.
  • Szezámmagliszt: Gazdag ásványi anyagokban, magas a kalcium tartalma. Tejfehérje allergiás, illetve laktózintoleranciás betegek is fogyathatják.  Használhatjuk panírozáshoz, készíthetünk belőle  pizzatésztát, kenyeret, de keverhetjük más liszttel is.
  • Zabpehelyliszt: Ásványi anyagokban, vitaminokban (B1, B5, B6, E) és rostban gazdag, tartalmaz keményítőt és fehérjét is. Zsíradék tartalma (telített és telítetlen zsírsavak) magasabb, mint bármely gabonáé, könnyen emészthető és hamar felszívódik. Nyolc esszenciális aminosavat tartalmaz, savlekötő és vérszegénységre gyakorolt jótékony hatása ismert. Nem csak müzli alkotóelemeként használhatjuk, de sütésre és főzésre is alkalmas. 

 

Tejpótlók

 

Gyermekkorunk óta azt halljuk, hogy a tej fontos az egészségmegőrzésében, hiszen sok féle vitamint (B2, B12, B6) és ásványi anyagot (főképp kalcium, foszfor, szelén) tartalmaz. Ma már megoszlanak a vélemények, hogy valóban fontos-e az emberi szervezet számára, hiszen például Magyarországon minden negyedik embert érint a tejallergia és a tejcukor érzékenység. Mindenféleképpen érdemes tartózkodni a tejtermékek túlzott fogyasztásától.  Azoknak, akik nem fogyasztanak állati eredetű tejtermékeket, ajánlunk kiváló alternatív megoldásokat.

A szója több ezer éve fontos alapanyaga a keleti étkezési kultúrának, magas fehérje és zsírtalma miatt. A szójatejnek hasonló az összetétele, mint a tehéntejnek, sokféle alkalmazása ismert, tej, joghurt, tejszín formájában is felhasználható. Glutémentes és lisztérzékenyek is fogyaszthatják,  de létezik a szójaallergia, ezért 1 év alatti gyermekeknek nem javasolt a fogyasztása.

A rizsből készült ital külalakjában hasonlít a tejhez, ezért nevezik sokszor rizstejnek. Többféle ízesítéssel kaphatók, a natúr változat glutén-, laktóz-  és  tejfehérjementes. Tejes italok készítéséhez (turmix, kakaó)  kiváló, de főzhetünk is vele, például rizskochot, tejberizst.

A kókusztej sűrűbb, mint a megszokott tej, ez magas olajtartalmának köszönhető, bár kapható sovány változatban is. Sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ezért nem csak bensőleg, de külsőleg is használják haj- és bőrápolásra.

A mandulafa Ázsiából származó növény, az olajos magok közül a legismertebb, magas rost- és zsírtartalma van, gazdag E- és B-vitaminban, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz. A belőle készült mandulaital (állaga miatt helytelenül sokan mandulatejnek hívják) laktóz és tejfehérjementes. Az állati eredetű tejtermékek hamarabb romlanak, a mandulabélből készült ital tovább eltartható. Hasmenés, székrekedés megelőzésére, kezelésére készített változatban is kapható. 

 

 

(Forrás: Galenus)


Tetszett a cikk?
 

2021. augusztus 30.

Hasonló cikkek

MRSA – A szuperbaktérium, mely ellenáll az antibiotikumoknak

„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 06. 19.

Hasfájás: Mi okozza, hogyan csillapítható és mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 06. 19.

Fejfájás: Okai, típusai és hatékony csillapítási módjai

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 06. 19.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!