Ha fáradtnak, kimerültnek, betegesnek érezzük magunkat, érdemes elgondolkodnunk a vitaminpótlás lehetőségén. A multivitaminok minden vitaminból, ásványi anyagból és nyomelemből tartalmazzák az ajánlott mennyiséget, vannak olyan készítmények, amelyeket életkorunk, egészségi állapotunk, nemünk, életmódunk alapján állítanak össze. Ha ilyet választunk, biztosan kivédhetjük a túladagolást – mondja dr. Hankó Balázs, leszögezve, hogy nagyon fontos a rendszeresség. Ezek a készítmények ugyanis csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha huzamosabb ideig, legalább egy szezonon keresztül szedjük őket.
Önállóan leginkább a C- és a D-vitamint szokták szedni, főként azért, mert erősítik az immunrendszert. Előbbi ráadásul kiváló antioxidáns, és mivel vízben oldódik, nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség ugyanis távozik a vizelettel. A túl sok C-vitamin ugyanakkor megterhelést jelent azoknak, akik veseproblémákkal küzdenek. Ezért nekik különösen fontos odafigyelni arra, hogy a megfázásos időszakban szedett egyéb készítmények, például a láz-, fájdalomcsökkentőt és köptetőt is tartalmazó, komplex szerek milyen dózisban tartalmaznak C-vitamint.
A D-vitamin ugyan zsírban oldódik, de a napsütés nélkülözése miatt mégsem árt azt télen rendszeresen pótolni. A D-vitamint a csecsemők és kisgyermekek olajos csepp formájában kaphatják meg, míg a nagyobb gyermekek és a felnőttek tablettát is szedhetnek. Nem mindig szükséges a napi alkalmazás, sőt nagyobb dózisok esetében heti bevitel ajánlott. Jó, ha tudjuk, hogy a D-vitamin segíti a magnézium felszívódását, így nem alkalmazható együtt a magnéziumtartalmú savlekötőkkel, míg más savlekötők gátolják a hasznosulását.
Az A-, E- és K-vitamint is el tudja tárolni a szervezetünk, vagyis ha nem figyelünk, könnyen túladagolhatjuk őket. Ezért ha változatosan étkezünk, nem feltétlenül kell naponta gondoskodnunk a pótlásukról. A kismamáknak kifejezetten ügyelniük kell arra, hogy kevesebb A-vitamint vigyenek be, mert árthatnak a magzatnak. A megfelelőfolsavbevitelre pedig kifejezetten figyelniük kell, ideális esetben már a gyermekvállalás előtt.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
