Ma már jól ismertek az egyes vitaminok hiányának és túlzott mennyiségű alkalmazásának következményei is, azonban a vitaminok megfelelő dozírozása máig viták tárgyát képezi. Mit és mennyit szedjünk életkorunktól, egészségi állapotunktól vagy éppen az aktuális évszaktól függően? Van-e relevanciája a megadózisú vitaminkészítmények alkalmazásának, illetve számolnunk kell-e túladagolással kapcsolatos veszélyekkel?
A C-vitamin a legismertebb hatóanyagok egyike, amelyet sokan jól bevált házi praktikaként emlegetnek a megfázás megelőzésében és kezelésében. Számos erre irányuló vizsgálat szerint az aszkorbinsav közvetve valóban szerepet játszhat a megfázás terápiájában, azonban a vegyület esszenciális voltát elsősorban antioxidáns tulajdonságának és kollagénszintézisben betöltött szerepének köszönheti. Ennek ellenére mára már a megfázás tüneteinek kezelése és a C-vitamin alkalmazása teljesen összefonódott a köztudatban.
Tény, hogy a C-vitamin – hozzájárulva az egyes fehérvérsejttípusok élettani funkciójához – valóban szükséges az immunrendszer kielégítő működéséhez, azonban jelenlegi ismereteink szerint a megelőzési és a terápiás céllal szedett C vitamin sincs jelentősen kedvező hatással a megfázásos betegségek előfordulási gyakoriságára, súlyosságára és időtartamára sem.
Jóllehet a nagy dózisú C-vitamin-fogyasztással kapcsolatban ismertek kedvező tapasztalatok, azonban ezt a jótékony hatást meggyőző vizsgálatokkal kellene alátámasztani, hogy a jövőben ez az ismeret a napi terápiás gyakorlat során is alkalmazhatóvá váljon.
Így kijelenthető, hogy a C-vitamin beviteli forrásául szolgáló számos jól ismert zöldség, gyümölcs (paprika, citrom, narancs, csipkebogyó, alma) biztosítja a felnőttek számára ajánlott napi 75–90 mg C-vitamin bevitelét, ugyanakkor az alternatív vitaminterápia hívei által egyre inkább népszerűsített több grammos C-vitamin fogyasztását semmilyen tudományos érv nem igazolja.
Télvíz idején jellemző náthás, influenzás panaszok okainak, illetve lehetséges megelőzésének, kezelésének feltérképezése során egyre kitüntetettebb figyelmet kap manapság a D vitamin. Ennek oka, hogy a mostanáig főként csont- és izomrendszerben kifejtett jótékony hatásairól ismert vegyületnek ma már számos krónikus betegség megelőzésében is szerepet tulajdonítanak.
Napjainkban a D-vitamin-hiányt a civilizációs betegségek között tartjuk számon, ezért a magyarországi orvostársaságok konszenzust dolgoztak ki a lehetséges prevenció és a kezelés javasolt módjáról, iránymutatásul szolgálva a napi orvosi gyakorlatban.
A D-vitamin aktív formája (kalcitriol) a bőrben napsugárzás (UV-fény) hatására alakul ki, amely képes elősegíteni az immunrendszer egyes sejtjeinek (T-, B-sejtek) optimális működését. Feltételezik, hogy a nyári hónapokban az UV-sugárzás elég erős ahhoz, hogy a bőrben megfelelő mennyiségű D-vitamin szintetizálódjon, ugyanakkor az ősz beköszöntével az UV-sugárzás gyengülése következtében a szervezet D-vitamin-mennyisége alul marad az ideálisnál. Ennek következtében a szervezet könnyen fogékonnyá válik influenzával, illetve más légúti fertőzésekkel szemben, ezért az optimális D-vitamin-mennyiség biztosítása (egészséges felnőtt esetében napi 1500–2000 NE azaz 37,5–50 μg) télen különösen fontos. Ugyanakkor a tabletták, kapszulák használata itt is elővigyázatosságot igényel, hiszen a nem megfelelő alkalmazás esetén a zsírszövetben raktározódó vitamin könnyen túladagolási tüneteket produkálhat.
A várandósság időszaka speciális periódust jelent a vitaminok optimális mennyiségben történő bevitele szempontjából. A vitaminok közül legfontosabb a folsav, hiszen hiányában a velőcsőzáródási rendellenességek (nyitott gerinc, agy- és koponyahiány) kockázata rendkívül megnő. A vitamin ideális mennyisége terhességben napi 0,4–0,8 mg, ami azonban a vegyes, változatos étrend betartása mellett is jóval kisebb mennyiségben jut a szervezetbe.
Így a természetes források (spenót, brokkoli, kelbimbó) fogyasztásán túl ajánlott a folsavtartalmú készítmények alkalmazása. A folsav bevitele a tervezett terhességet megelőző 2-3 hónaptól legalább az első trimeszter végéig javasolt, hiszen a legsúlyosabb fejlődési rendellenességek veszélye a magzati fejlődés 15–77. napja között áll fenn. A számos, várandósoknak javasolt vitamin összehasonlításakor a folsavtartalom az elsődleges szempont.
Ma már megkérdőjelezhetetlen tény a vitaminok fogyasztásának szükségessége, azonban az optimális mennyiség továbbra is vitatott. Jóllehet bizonyos állapotok (várandósság), kórképek (felszívódási zavarok) valóban szükségessé teszik a vitaminkészítmények alkalmazását, ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás betartása mellett a megadózisú készítmények alkalmazása felesleges.
A vitaminok ajánlott dózisát úgy határozzák meg, hogy kifejthessék bizonyított és az egészség megőrzéséhez szükséges élettani hatásaikat. Ha egy vegyületnél az újabb felfedezések, korábban nem ismert élettani hatások feltárása szükségessé teszi, az ajánlott dózist korrigálják – ez történt nemrég a D-vitamin esetén.
Az étrend-kiegészítőként forgalmazott vitaminkészítmények összetételét az egyes vitaminok ajánlott napi bevitelének figyelembevételével határozzák meg. Az ehhez viszonyított dózisok (az ajánlott bevitel százaléka) segíthetnek a megfelelő készítmény kiválasztásában. A túlságosan alacsony dózisú termékek esetén a hatás elmaradása reális veszély, a túladagoltaknál pedig kétséges, hogy a túlzott bevitel jár-e valós haszonnal.
Dr. Kovács Bernadett
gyógyszerész,PhD hallgató
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
