Barion Pixel
  

A D-vitamin ezért több, mint egy vitamin



 

 

  • D-vitamin-hiány esetén a csontok törékenyebbek

IGAZ
A D-vitamin elégtelen bevitele a szervezetbe a kalcium nem megfelelő felszívódását vonja maga után a belekben, így megakadályozza a kalcium csontba való beépítését, az ún. mineralizációt. (am. a csontok ásványosítása). Így ha nem teszünk ellene, a csontritkulás fokozódásával a csontsűrűség (ásványianyag-tartalom) is csökken, szerkezetünk gyengül, és a csontok törékenyebbé válnak. Gyermekkorban a nem elégséges D-vitamin ellátottság a növőfélben lévő szervezetben a kalcium és foszfor anyagcsere zavarának előidézője lehet (angolkór). A felnőttek körében a D-vitamin-hiány különösen az idősebb személyeknél (nőknél főként a menopauza után) idéz elő csontritkulást, így fokozva többek közt a csigolya- és combnyaktörés kockázatát.

 

  • A D-vitamin csak a csontokra hat

HAMIS
Újabb kutatások szerint a D-vitamin több mint 800 gént szabályoz, amellett hozzájárul az immunrendszer, valamint a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. Egészében véve az egészség fenntartásának elengedhetetlenül fontos része.  Sokrétű tudományos vizsgálódások alapján kiderült az is, hogy a szervezetben betöltött különféle funkciója, biológiai hatásai miatt olyan hormonszerű, természetes előanyagnak tekinthető, mely hormonként működik.

 

  • A halak bővelkednek benne leginkább

IGAZ
A zsíros halak különösen nagy mennyiségben tartalmaznak D-vitamint. Ilyen pld. a vadlazac, tonhal, dobozos szardínia, angolna, hering..  Egyes gombafajták (pld. csiperkegomba), számos tejtermék, máj, vagy a tojássárgája szintén bővelkednek D-vitaminban. Igaz, nem azonos mértékben, mint az említett halfajták.

 

  • A nyári napnak való kitettség elegendő D-vitaminhoz juttat

IGAZ és HAMIS
A D-vitamin szintézise a bőrben a napfény UVB sugarainak hatására jön létre, és a szükségletek 80%-át kielégíti. A mi éghajlati viszonyaink közt azonban gyakran a napfény nem biztosít elegendő D-vitamint a szervezet számára, főként, ha nyáron a fényvédő krémek használatának ajánlását is figyelembe vesszük (a bőrrák megelőzésére). Emellett a szervezetbe ily módon juttatott D-vitamin hiánya különösen vonatkozik olyan személyekre (pld. idősekre), akik keveset járnak ki a szabadba. Ahhoz, hogy meglegyen az ajánlott 80%, a szakemberek – a mesterséges pótlás és a táplálékkal történő bevitel mellett - azt tanácsolják például, hogy ilyen esetekben az alkarokat, az arcot és a lábakat napoztassuk legalább 15 percen át, naponta, márciustól októberig.

 

  • Mindenkinek szüksége van vitamin-kiegészítésre

HAMIS
Elsősorban ajánlott a D-vitamin pótlása

- várandós nőknek a terhesség bizonyos időszakában,

- a szoptatással táplált csecsemőknek (naponta 1 csepp),

- az 1-5 év közti kisgyermekeknek,

- a serdülőknek,

- a 65 év feletti személyeknek.

- Javasolt továbbá a téli időszak kezdetekor a változókorban, ill. után lévő nőknek (pl. rendszeresen, ampulla formájában adagolva),

- azután mindazoknak, akik csontritkulás elleni kezelésben részesülnek,

- vagy akik közösségben élnek (ők D-vitamin-hiány esetén más betegséget illetően fokozottan veszélyeztetettek).

Ha egyik csoportba sem tartozunk, időről időre konzultáljunk kezelőorvosunkkal, illetve szakorvossal.

 

  • A D-vitamin szükséglet eltérő nem és kor szerint

IGAZ
Természetesen – ahogy fentebb is említettük – gyermekkorban más az ajánlott adag, mint serdülő, felnőtt, illetve változó- vagy idős korban. A kisgyermekeknek, fejlődésben lévőknek, terhes és szoptató anyáknak, ill. a menopauzán átesett nőknek több D-vitaminra van szükségük másoknál. Ugyanez vonatkozik a 65 év feletti idős személyekre, mert a korral a szervezet kevesebb D-vitamint termel. A nők és férfiak vitaminigénye szintén eltérő, ezért semmiképp nem ajánlott a D-vitamin szedése orvossal való konzultáció nélkül. Általánosságban azonban elmondható, hogy 2000 nemzetközi egység (NE) ajánlott felnőtteknek napi adagként.

 

  • Az alacsony D-vitamin szint elősegíti egyes betegségek kialakulását

IGAZ
A kutatók kimutatták, hogy az agyi érkatasztrófák, a szívizom infarktus, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás és a szívelégtelenség nagyobb számban fordul elő azoknál a személyeknél, akik D-vitamin-hiányban szenvednek, ill. jelentős mértékben alacsony a D-vitamint szint a szervezetükben. Egy nemrégiben közölt finn tanulmány pedig azt fedte fel, hogy az ajánlott adagban D-vitamint szedő gyermekeknél 80%-kal kisebb volt az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata, mint akiknél kisebb arányú volt a D-vitamin bevitel. Amellett egy francia kutatás szerint ennek a vitaminnak a magas szintje a szervezetben összefüggésbe hozható a mellrák kockázatának csökkenésével is.

 

  • Nehéz rájönni, hogy van-e D-vitamin-hiányunk

HAMIS
Ha laboratóriumi értékekről van szó, a 25 OH-D azt jelenti, hogy az össz-25-hidroxi-D-vitamin mennyiségének meghatározásával mérték a szervezet D-vitamin szintjét. Így a vérvizsgálat eredményéből könnyen megtudhatjuk, van-e D-vitamin-hiányunk, illetve milyen mértékű a D-vitaminnal való ellátottság. Kielégítő szintről beszélünk 30 ng/ml-től kezdődően. Az orvosok hiányt állapítanak meg 10 ng/ml alatt, és vitaminpótlást javasolnak. A 10 és 30 ng/ml közötti szint megítélésében nincs egyetértés a szakemberek között, bár a többség ez esetben is D-vitamin kiegészítést szorgalmaz.

 

(Forrás: Galenus)


Tetszett a cikk?
 

2018. augusztus 24.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!