Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
2025. 12. 18.
Nemrég jelent meg egy cikkünk „Mit jelent az „ételmérgezés” kifejezés és hogyan kerülhetjük el?” – címmel, mely után több olvasónk jelezte, hogy szeretne többet tudni az ételek helyes tárolási hőfokáról és az újramelegítés fő szabályairól, hogy az ünnepek alatt véletlenül se kerüljön romlott étel az asztalra. Ennek a kérésnek teszünk most eleget.
Miért fontos különösen az ünnepek előtt ezzel a témával foglalkozni?
Az ünnepi menük gyakran nagy mennyiséget jelentenek, több fogásos vacsorákkal, több napra előkészített ételekkel, vendégekkel és nagyobb készlet hűtőben‑állással. Mindez növeli az ételmérgezés kockázatát.
Hogy miért? Mert:
- Az ételek sokáig állhatnak szobahőmérsékleten vagy csak részben hűlnek le.
- Több fogás marad meg, gondoljunk a maradékokra, az átcsomagolásokra és a folyamatos újramelegítésre.
- Előfordulhat, hogy nem megfelelően hűtünk, nem megfelelően tárolunk, vagy nem megfelelően melegítünk újra.
Ezért kiemelten fontos, hogy az ünnepek után is betartsuk az élelmiszer‑biztonság szabályait.
Hűtés, tárolás – az alapok
A „veszélyzóna” elkerülése
Az élelmiszer‑biztonság szerint a baktériumok gyorsabban szaporodnak 4 °C és 60 °C közötti hőmérséklet‑tartományban (kb. 40 °F és 140 °F). Ez azt jelenti, hogy az ételt főzés után minél hamarabb le kell hűteni / hűtőbe tenni - vagy gyorsan lefagyasztani.
Gyors hűtés
Fontos tanácsok:
- Ne hagyjuk az elkészült ételt nagy edényben sokáig állni! Osszuk inkább kisebb, sekély tárolókba, hogy gyorsabban lehűljön!
- Ha nagy adag leves vagy pörkölt maradt, mindenképpen adagoljuk kisebb edényekbe - és akár jég‑és vízfürdő segítségével gyorsítsuk a hűtést!
- A hűtőben lévő maradékokat ne tároljuk túl zsúfoltan, hogy a levegő tudjon áramlani közöttük!
Tárolás
- Azonnal (max. 2 órán belül) rakjuk hűtőbe azt az ételt, ami már nem forró – és amit nem akarunk rövid időn belül elfogyasztani.
- A hűtővel kapcsolatban gondoskodjunk arról, hogy a hőmérséklet ≤ 4 °C legyen (≈ 40 °F).
- Zárható, légmentes tárolókat használjunk, hogy a maradék ne száradjon ki, ne szívjon fel szagokat és ne jöjjön létre kereszt‑kontamináció.
- A maradékokat 3-4 napig tárolhatjuk biztonságosan a hűtőben.
- Ha lefagyaszthatjuk az ételt, akkor 2–3 hónapig tervezzünk vele, ezidő alatt nem következik be minőségromlás.
- A maradékokat érdemes dátummal ellátni, hogy lássuk, mikor készültek, meddig tudjuk felhasználni – és mikor szükséges kukába dobni.
Újramelegítés – hogyan csináljuk biztonságosan?
Mennyi ideig kell melegíteni az ételeket?
- A maradékokat újramelegítéskor legalább 74 °C (≈ 165 °F) belső hőmérsékletre kell felmelegíteni.
- Szószok, levesek és mártások esetén forraljuk fel az ételt alaposan, hogy a baktériumok elpusztuljanak.
Újramelegítés mikróban vagy sütőben
- Mikró esetén fedjük le a tányért vagy edényt, hagyjunk rajta pára‑kimeneti nyílást és közben keverjük meg a tartalmat egyszer–kétszer, hogy ne maradjanak benne hideg foltok.
- Használjunk hőmérőt! Sűrűbb ételeknél (pl. sült hús vagy pörkölt) több ideig kell melegíteni, hogy a belsejük is elérje a megfelelő hőmérsékletet.
- Újramelegítéshez ne használjunk slow cooker-t, mert abban az étel túl sokáig állhat olyan állapotban, ami kedvez a baktériumok sokszorozodásának.
Újramelegítés után
- Ha az ételt egyszer újramelegítettük, ne kezdjünk el „jojózni” hűtés-melegítéssel! Vagyis ne tegyük vissza újra a hűtőbe, aztán megint a gázra / mikróba, mert így egyre nagyobb az esélye a baktériumok szaporodásának.
- Ha nem esszük meg rövid időn belül az ételt vagy nagy adag maradt, amiről nem tudjuk, hogy mikor fogyna el, akkor inkább fagyasszuk le, minthogy hosszasan a hűtőben álljon!
Külön figyelmet igénylő maradék ételek
Az ünnepeken különösen gyakran előfordulnak rizs‑, burgonya‑, makaróni‑maradékok, nagy húsadagok, tojásos saláták, melyek fokozott kockázatot jelenthetnek.
A főtt rizs például könnyen szennyeződhet Bacillus cereus baktériummal, ha sokáig áll szobahőmérsékleten.
A burgonyás ételek, a krumplipüré is fokozott figyelmet igényel, ha sokáig áll.
A tojásos saláta, a hidegételek is veszélyforrásnak számítanak, s ha nincsenek megfelelően hűtve, akkor még magasabb a kockázat.
Gyakori hibák, melyek veszélyt jelentenek
Rendkívül veszélyes, ha:
- az étel több mint 2 órán át szobahőmérsékleten áll – mert a baktériumok elszaporodhatnak benne
- a hűtő túl meleg, hiányzik a légzárás, túl zsúfolt a belső tere – mert a hőmérséklet ilyenkor nem optimális
- egy nagyméretű edényben hűtjük le az ételt, nem osztjuk kisebb tárolókba — mert így lassabban hűl le, több időt tölt a „veszélyzónában”
- újramelegítés során nem keverjük át, nem fedjük le - mert nem biztos, hogy az egész adagot átmelegítettük és hideg foltok maradhatnak benne
Mikor jobb inkább kidobni az ételt?
- Ha az étel több mint 4‑5 napja a hűtőben van.
- Ha furcsa szaga van, textúrája megváltozott, penészesedik vagy áttetsző‑rágós lett.
- Ha több órán keresztül szobahőmérsékleten állt (> 2 óra) vagy > 30 °C‑os környezetben (> 90 °F) > 1 óra.
Az ünnepek alatt a tudatos odafigyelés, a gyors hűtés, a helyes tárolás és az alapos újramelegítés nemcsak az ételmérgezés kockázatát csökkenti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a család minden tagja biztonságosan élvezhesse a karácsonyi finomságokat. Egy kis odafigyeléssel a maradékok is lehetnek élvezetesek és biztonságosak, így elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket és nyugodtan élvezhetjük az ünnepi hangulatot.
(PatikaPlus / Temesvári)
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.
A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.
