Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.
A növényről
A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.
A növény hatása
A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.
Kinek ajánlott?
A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást.
Mikor nem ajánlott?
Fontos, hogy 8 hétnél tovább ne használjuk, ha a tünetek nem enyhülnek, akkor forduljunk szakemberhez.
A kasvirágtartalmú készítmények szedése nem javasolt immunszupresszív terápia (pl. szervátültetés utáni állapot) esetén, illetve krónikus progresszív és autoimmun betegségekben (pl. sclerosis multiplex, HIV-fertőzés, leukémia) szenvedőknek. Terhesség és szoptatás idején, valamint egy év alatti gyermekek számára sem ajánlott.
(Szerző: Fekete Orsolya gyógyszerészhallgató )
Tetszett a cikk?
2019. december 05.
Hasonló cikkek
Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban
Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.
A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?
A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.
Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
