Az E-vitaminban gazdag kukoricaliszt a gluténmentes táplálkozás egyik fő alapanyaga, hiszen nem tartalmazza a problémát okozó fehérjét. Jól alkalmazható sütemények készítéséhez édeskés ízének köszönhetően, de jellegzetes íze miatt nem mindenki kedveli. Sárga színének köszönhetően nem tűnik fel, ha tojásmentesen készül az ételünk. Hátránya, hogy ha 30-40%-nál több kukoricalisztet tartalmaz egy kenyér, akkor törékennyé, szárazzá válik.
A finomra őrölt rizsből készült liszt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gluténmentes diétát követők körében. Nem csak kenyerek és különféle tészták készítéséhez alkalmas, hanem sűrítőanyagként is kiváló. Viszonylag jól alkalmazható a búzaliszt helyettesítésére, de kevés tojás és margarin tartalmú süteményeknél érdemes magasabb zsiradék tartalmú lisztekkel keverni! Magasabb rosttartalmú változata a barna rizsliszt, mely ugyanúgy használható, mint a fehér változat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
 |
A hajdinaliszt bár jellegzetes ízű, de sokrétű alapanyag. Készítenek belőle kenyeret, pogácsát, és süteményeket is, sőt a jellegzetes francia palacsinta alapanyagául szolgál. Magas rosttartalmának köszönhetően sokáig teltségérzetet biztosít, rendszeressé teszi az emésztést, kiemelkedő magnézium és kálium tartalma a megfelelő ásványi anyag ellátottsághoz is hozzájárul.
Kevésbé ismert lisztfajta, pedig kiválóan illik mind a gluténmentes, mind a fogyókúrás étrendbe. A kókuszlisztnek alacsony a szénhidrát tartalma, viszont élelmi rostban nagyon gazdag. Állagában leginkább a búzalisztre hasonlít, elsősorban édességekhez készítéséhez lehet jól felhasználni. Használatánál azonban ügyeljen arra, hogy rengeteg vizet vesz fel!
Bár kissé jobban a pénztárcába kell nyúlni a gesztenyelisztért, ám érdemes, hiszen a gesztenye sajátos aromája valóban felfedezhető benne, így remekül használható – többek között- édes sütemények elkészítéséhez. A gesztenyeliszt ízéhez remekül passzolnak a dióban, a mandulában, a mézben, a csokoládéban, a mogyoróban és a fenyőmagban rejlő aromák. Érdemes vele kísérletezni!
(Forrás: PatikaMagazin)
A nyári napsütés elmaradhatatlan része a strandolásnak és a szabadtéri programoknak. Bőrünk számára viszont egyenlő az UV-sugárzás fokozott kockázatával. A megfelelő fényvédelem és a napozás utáni bőrnyugtatás nemcsak a leégéstől, de a korai bőröregedéstől és komolyabb bőrkárosodástól is megóv.
A nyár egyik legkedveltebb gyümölcse kétségkívül a görögdinnye. Nemcsak édes és frissítő, de számos egészségügyi előnnyel is jár a fogyasztása. De vajon mit tartalmaz pontosan ez a lédús finomság és mire érdemes odafigyelni a fogyasztásakor?
A napfény jótékony hatással van hangulatunkra, D-vitamin szintünkre és általános közérzetünkre – de csak mértékkel. A túlzásba vitt napozás, az elfelejtett naptej vagy a hosszabb vízparti tartózkodás gyakran vezet leégéshez, mely nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. A bőr megfelelő utóápolása kulcsfontosságú, ha szeretnénk elkerülni a fájdalmat, a hámlást, sőt, hosszú távon a bőrkárosodást.
