Az E-vitaminban gazdag kukoricaliszt a gluténmentes táplálkozás egyik fő alapanyaga, hiszen nem tartalmazza a problémát okozó fehérjét. Jól alkalmazható sütemények készítéséhez édeskés ízének köszönhetően, de jellegzetes íze miatt nem mindenki kedveli. Sárga színének köszönhetően nem tűnik fel, ha tojásmentesen készül az ételünk. Hátránya, hogy ha 30-40%-nál több kukoricalisztet tartalmaz egy kenyér, akkor törékennyé, szárazzá válik.
A finomra őrölt rizsből készült liszt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gluténmentes diétát követők körében. Nem csak kenyerek és különféle tészták készítéséhez alkalmas, hanem sűrítőanyagként is kiváló. Viszonylag jól alkalmazható a búzaliszt helyettesítésére, de kevés tojás és margarin tartalmú süteményeknél érdemes magasabb zsiradék tartalmú lisztekkel keverni! Magasabb rosttartalmú változata a barna rizsliszt, mely ugyanúgy használható, mint a fehér változat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
 |
A hajdinaliszt bár jellegzetes ízű, de sokrétű alapanyag. Készítenek belőle kenyeret, pogácsát, és süteményeket is, sőt a jellegzetes francia palacsinta alapanyagául szolgál. Magas rosttartalmának köszönhetően sokáig teltségérzetet biztosít, rendszeressé teszi az emésztést, kiemelkedő magnézium és kálium tartalma a megfelelő ásványi anyag ellátottsághoz is hozzájárul.
Kevésbé ismert lisztfajta, pedig kiválóan illik mind a gluténmentes, mind a fogyókúrás étrendbe. A kókuszlisztnek alacsony a szénhidrát tartalma, viszont élelmi rostban nagyon gazdag. Állagában leginkább a búzalisztre hasonlít, elsősorban édességekhez készítéséhez lehet jól felhasználni. Használatánál azonban ügyeljen arra, hogy rengeteg vizet vesz fel!
Bár kissé jobban a pénztárcába kell nyúlni a gesztenyelisztért, ám érdemes, hiszen a gesztenye sajátos aromája valóban felfedezhető benne, így remekül használható – többek között- édes sütemények elkészítéséhez. A gesztenyeliszt ízéhez remekül passzolnak a dióban, a mandulában, a mézben, a csokoládéban, a mogyoróban és a fenyőmagban rejlő aromák. Érdemes vele kísérletezni!
(Forrás: PatikaMagazin)
Az ősz sokak számára a meghitt hangulatot, a színes faleveleket és a hűvös reggeleket jelenti. Másoknak viszont az állandó tüsszögést, orrfolyást és könnyezést. Az őszi szezonális allergiák leggyakoribb kiváltói a parlagfű, üröm és más pollenek, valamint a nedves levelek között megjelenő penészgombák. Ezek nemcsak nappali kellemetlenséget, hanem nyugtalan éjszakákat és romló életminőséget is okozhatnak.
A szeptember nemcsak a szilva és a szőlő hónapja, hanem ekkor érik be az egyik legkedveltebb, édes és zamatos gyümölcsünk, a körte is. Bár talán kevésbé látványos, mint a szőlő vagy a gránátalma, tápértéke és jótékony hatásai miatt viszont igazi kincsnek számít a mindennapi étrendben.
Az ősz beköszöntével egyre több időt töltünk zárt térben, a hőmérséklet ingadozik és a szervezetünket is jobban érik a fertőzések. Ez az időszak különösen megterheli az immunrendszert, ezért ilyenkor kiemelten fontos az egészséges táplálkozás, a pihenés és a természetes immunerősítés.
