Korábban beszéltünk arról, hogy a kötőszövet az izmainkkal ellentétben nem edzhető, de szerkezete és ezáltal funkciója is pozitívan befolyásolható: testünk felszínén, a bőr alatti kötőszövetes réteg jól edzhető hideg-meleg vizes, váltott zuhannyal, a mélyebb rétegek állapota pedig nyújtógyakorlatokkal, elongációkkal javítható.
Izmaink, ízületeink és szalagjaink egymástól történő távolítása nagyon jó lehetőség testünk karbantartására, fascia-hálózatunk állapotának javítására. – No, de pontosan milyen gyakorlatokat is ajánlott elvégezni?
„Reggelente, ébredés után, még az ágyban fekve csússzunk lejjebb, hogy a fejünk mellé emelt karunk kényelmesen elférjen. Nyújtózzunk meg lábainkkal az ágy vége felé, miközben karjainkkal is megnyújtózunk az ágytámla felé.” – ajánlja Peringer Orsolya – „Lazítsuk el a testünket, ismételjük meg a mozdulatot annyiszor, ahányszor jólesik. Ezután tegyük át a jobb bokánkat a másikon, majd forduljunk el a bal oldalunkra úgy, hogy a jobb lapockánk elemelkedjen (meg) az ágytól. Fordítsuk el az arcunkat a jobb karunk felé, hogy kissé megcsavarodjon a gerincünk. Ebben a rotált testhelyzetben maradjunk 10-20 másodpercig, majd gördüljünk vissza hanyatt fekvésbe. Ismételjük meg a gyakorlatot a másik oldalra is - bal láb átemel, jobbra fordulás, arccal a bal felkarunkba simulva csavarodás, megtartás!”
Ha befejeztük a reggeli nyújtózást, lassan forduljuk az oldalunkra, toljuk fel magunkat a karunkkal ülőhelyzetbe, és úgy álljunk fel gerinc- és hólyagkímélő módon.
Helyesen úgy kell az ágyból felkelni, hogy az oldalunkra fordulunk, azután az alul fekvő alkarunkra és könyökünkre támaszkodva feltoljuk a törzsünket, miközben a lábunkat az ágy oldalán már lelógatjuk.
Amikor nyújtott lábbal, háton fekvésből emeljük fel a törzsünket, a gerincet nagyon megterheljük, a deréktájon káros nyíró erők keletkeznek. A reggeli vizelettel teli húgyhólyagra pedig hirtelen ráterhelődik a beleink súlya, ezzel igencsak próbára téve a záróizmait.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/08/04/nyujtozkodj-az-egeszsegedert/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
