A leégés nem látszik és nem is fáj azonnal, csak pár óra múlva jelentkezik fájdalmas hatása. Belsőleg bármelyik korosztályt a “napszúrásnak” nevezett megbetegedés fenyegeti, amire szintén az vonatkozik, hogy minél kisebb a baba, annál veszélyesebb. Ilyenkor lázzal vagy anélkül émelygés, hányás, fejfájás jelentkezhet, ilyen esetben forduljunk azonnal orvoshoz.
Kisbabák
A babák különösen könnyen leégnek, mivel vékonyabb, sérülékenyebb a bőrük, és a védelmet jelentő barna bőrszínt sem szerezték még meg a napon. A babákat ne tegyük ki közvetlen napsütésnek: a bőrüket csak szórt napfény érheti. Ha árnyékban van, a kocsi napernyője alatt altatjuk a kicsit, akkor is elég nap éri, amíg ide-oda tologatjuk. Az első nyár végén a lábát talán már napoztathatjuk is, de ezt magas fényvédő faktorú napozókrém védelme mellett tegyük.
Kisgyermekek
– Ne feledjük, hogy a fehér bőrű gyermekek sokkal könnyebben leégnek, és sokkal lassabban barnulnak, mint a sötétebb bőrűek.
– A víz felszínéről a nap visszaverődik. Így fentről és lentről is éri a vízen levőket. Ezért kell annyira vigyázni, ha vízparton vagyunk, és különösen, ha csónakázunk.
– A levegőnek nem kell melegnek lennie ahhoz, hogy leégjen az ember. A hűvös szélben talán még fázik is egy kicsit a gyerek, közben pedig leég a bőre. Egy könnyű ruhával mindkettőt megelőzhetjük.
– Az a bőrterület ég le legkönnyebben, amelyiket általában a legkevésbé éri levegő és napfény. Vigyázzunk például, hogy le ne égjen a kisgyermek feneke, miközben meztelenül játszik a parti homokban. Ha öt éven aluli gyermekkel vízparti nyaralást tervezünk, előtte engedjük meztelenül játszani a szabadban. Minél fokozatosabban tettük ki az első pár alkalommal a napsütésnek, annál jobban fogja bírni az erősebb napot.
– A napvédő krémek, olajok és naptejek sokat segítenek. Egyre hatásosabb krémeket gyártanak, és különösen a gyerekeknek való napozószerekből nagy a választék. Kérjük ki a gyógyszerész tanácsát, de ne feledjük, hogy a krémekkel nem helyettesíthetjük a józan megfontolást és a fokozatosságot. A fényvédő faktor azt adja meg, hogy a krém hányszorosára növeli azt az időt, ami alatt a napnak kitett bőrfelület leég. A 2-es faktor tehát annyit jelent, hogy kétszer annyi ideig lehet a napon az ember a leégés veszélye nélkül, míg a 15-ös faktor tizenötszörösére nyújtja a napon tölthető időt. Az erős déli nap azonban 2 perc leforgása alatt is leégeti a gyerek meztelen vállát, tehát magas fényvédő faktorú krémmel sem maradhat sokáig a déli napon.
-Kezdetben a kora reggeli és késő délutáni napra tegyük ki. Ahányszor csak bemegy a vízbe, utána mindig újra kenjük be a napozókrémmel. Leszámítva azt a néhány percet, amíg fürdés után megszárad, legyen rajta egy könnyű kis ing vagy trikó. Gondoskodjunk arról is, hogy játék közben árnyékba húzódhasson, ahányszor csak akar. Ha nem sikerül árnyékban tartani, akkor lehet, hogy ott kell hagyni a strandot, és más szórakozás után nézni, különösen délidőben.
– Tegyünk a gyerek fejére széles karimájú szalmakalapot, ez árnyékot vet a vállára és a nyakára is
– A fokozatosan barnuló bőrt mindig jól kenjük be a víztartalmú tejjel vagy krémmel
– A napozás utáni készítményeken nem érdemes spórolni!
Tennivalók
Enyhébb esetben a gyerek bőre kipirul és felforrósodik. Bőségesen kenjük be nyugtató kenőccsel és valami puha anyaggal, – trikóval, gézpelenkával – takarjuk be.
A leégett területet természetesen óvjuk a további napfénytől, mivel a leégett bőrfelület a legenyhébb napsugártól is nagyon fáj.
Súlyosabb leégés esetén a gyerek bőrén hólyagok képződnek, és komoly fájdalmai vannak. Hacsak nem egészen kis területen égett le, és nem látszik teljesen egészségesnek a gyermek, orvosra van szükség. Ha lázas vagy rosszul érzi magát, azonnal forduljunk orvoshoz. Gyerekeknek való fájdalomcsillapítóval a fájdalmak csökkenthetők. Éjszakára a súrlódás elkerülésére nagyon simára feszítsük ki a lepedőt. A szokásos ágynemű helyett a legfinomabb takarót használjuk.
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
