„A táplálkozásban például a "kiegyensúlyozott" jelzőt kulcsszóként szokták használni és egyúttal legfőbb tanácsként, javaslatként is szolgál. Ezzel egyetérthetünk, hozzátéve, hogy természetesen személyenként, ízlés szerint változhat az étrend, azaz a kiegyensúlyozottság nem mindenkinél ugyanazokat az ételeket jelenti.” – hangsúlyozta dr. Kovács László, amikor e témakőrről beszélgettünk – „A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságának hangsúlyozása már szinte elcsépeltnek számít, mégis említsünk meg néhányat közülük: a bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, ribizli...) magas antioxidáns tartalmukkal gátolják a szabadgyökök keletkezését, káros, daganatkeltő hatását. A citrusfélék nemcsak C-vitamint, hanem szelént is tartalmaznak, mely a másik nyomelemmel, a cinkkel együtt nagyon előnyös a prosztata egészségéhez. A paradicsom likopintartalma szintén fontos antioxidáns.”
Az orvos kifejtette, hogy a zöldségek közül a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a kínai kel ugyancsak jó választás a férfiak esetében.
A prosztatára jó hatású növényi eredetű fitoösztrogének sok zöldségben és néhány gyümölcsben is megtalálhatók. Közismert például a tökmag, illetve a belőle hidegen sajtolt olaj jótékony hatása a prosztatára, többek között magas cink és E-vitamin tartalma miatt.
A diófélék cinket és szelént is tartalmaznak nagyobb mennyiségben. Az olajos magvak és még inkább a tonhal, a hering, a szardínia, egyes tengeri rákfélék magas telítetlen, főleg omega-3 zsírtartalma gyulladáscsökkentő, és mérsékli a rák kockázatát. (Meg kell említeni, hogy szelénben is gazdagok a tenger gyümölcsei!)
Ázsiában vagy akár Dél-Európában a prosztatamegbetegedések előfordulása jóval ritkább, mint az északabbra fekvő európai országokban, és ennek oka minden bizonnyal elsősorban az eltérő táplálkozási szokásokban keresendő.
A C-, D- és E-vitamin prosztatavédő (sőt, az egész testünk számára fontos ezeknek az anyagoknak a jelenléte), a táplálékkal azonban nem tudunk belőlük kellő mennyiséget bevinni a szervezetünkbe. Érdemes - főleg télen - táplálékkiegészítők formájában pótolni a hiányt. A D-vitaminból 4000 NE szedése télen indokolt - kiegészítve K2- és A-vitaminnal.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/01/03/prosztatagondok-hogyan-tamogathatod-felepulesedet-az-eletmododdal/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
