Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a “szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát.
Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes
A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.
Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.
Rita Redberg, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, a Jama International Medicine szerkesztője úgy vélekedett, hogy bár nem tudni, miért éltek hosszabb ideig a gyakrabban szaunázó férfiak – a forró kamrában töltött pihenőidő, a több nyugalmat lehetővé tevő életstílus vagy esetleg a szaunabeli társaság miatt -, az biztos, hogy “az ott eltöltött percek hasznosan töltött időt jelentenek”.
Minél több, annál jobb
Tovább csökkentek a kockázatok azoknál, akik egy-egy alkalommal általában tovább tartózkodtak a forró kamrában. Akik 11-19 percig izzadtak, azoknál 11 százalékkal, akik 19 percnél tovább maradtak a forróságban, azoknál 52 százalékkal csökkent a hirtelen szívhalál esélye.
Miért jó még a szauna?
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a szaunázás mérsékelheti a vérnyomást, csökkentheti a stresszhormonok mennyiségét, javíthat a cukorbajosok és a tüdőbetegek állapotán, gyógyíthatja az egyszerű náthát és támogatja az anorexia legyőzését.
(Forrás: PatikaMagazin)
Tetszett a cikk?
2020. október 01.
Hasonló cikkek
Mit kell tudni az emésztésről - télen?
Ahogy a tél beköszönt és a hőmérséklet a fagypont körül ingadozik, szervezetünk számos módon reagál a hidegre és a rövid nappalok okozta stresszre. A bőr, az immunrendszer, a hangulat mellett a bélrendszer is érzékenyen reagál a környezeti változásokra. Sokaknál jelentkezik ilyenkor puffadás, székrekedés, hasi diszkomfort, emésztési nehézség, vagy egyszerűen csak a lassabb anyagcsere okozta nehézkesség érzete. Bár ezek a tünetek gyakran ártalmatlannak tűnnek, a háttérben a bélflóra egyensúlyának megváltozása, a kevés mozgás, a folyadékhiány és a téli étrend hatásai állhatnak.
A szédülés az egyik leggyakoribb panasz, amivel az emberek találkoznak a mindennapokban és bár gyakran ártalmatlan, időnként komoly figyelmeztető jel lehet a szervezet számára. Az érzés, hogy a világ forog körülöttünk, vagy hogy elveszítjük az egyensúlyunkat, rendkívül kellemetlen, de fontos, hogy tudjuk, mi okozza, mikor veszélyes, és hogyan kezelhetjük.
Férfiklimax — amikor a test és a lélek is változik
Ha hallottál már a „női klimaxról” vagy a menopauszáról, akkor valószínűleg nem lesz meglepő, hogy a férfiaknál is létezik egy hasonló, bár sokak számára kevésbé ismert jelenség. Ezt hívjuk férfiklimaxnak vagy andropauzának — egy természetes életszakasznak, amikor a férfi szervezetben lassan csökken a tesztoszteronszint és ennek hatásai mind a testet, mind a lelket érinthetik.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. BővebbenElfogadom
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. BővebbenElfogadom
