Barion Pixel
  

Szelén, a 200 éves immunerősítő



 

 

Szelénforrások: Sovány hús, hal, …, teljes kiőrlésű gabona, avokádó, paradió, paradicsom, brokkoli

 

A szelén az immunrendszer egyik fő támogatója.

 

A szelén felfedezése Berzelius svéd vegyész nevéhez fűződik. Azóta a gumi-, az üveg- és a festékipar egyik lényeges nyersanyaga, de biológiai hasznosulása révén mint nyomelem rendkívül fontos az emberi és más élő szervezetek számára is.

 

A talajban, a felszíni vizekben és a levegőben is megtalálható változó mennyiségben. Zöldségekben, gyümölcsökben kevesebb, húsokban, halakban, kagylókban több, a belsőségek közül a vesékben, a májban van a legtöbb.

 

A szelénben gazdag talajon termesztett növények szelénkoncentrációja is nagyobb, s ez fordítva is igaz.

 

Az emberi szervezet gyomor-bél rendszerében a vékonybélből könnyen felszívódik, ennek mértéke és hasznosulása kortól, egészségi állapottól, a szelén szerves vagy szervetlen vegyületétől függően eltérő lehet.

 

Milyen esetekben, kiknek ajánlható a szelén pótlása?


• A haj, a bőr és a körmök állapotának, (sz)épségének javítására.
• Vegetáriánusoknak, cöliákiásoknak.
• A gyermekvállalást tervező férfiaknak és nőknek.
• Az immunrendszer erősítésére.
• Pajzsmirigybetegeknek.
• A kognitív funkciók javítására.
• A szelén egyfajta „szépségvitamin”, amely segíti a bőr hámrétegének képződését, erősítheti a körmöket és egészségesebbé teheti a hajat. A szelén ilyen irányú hatásai kifejezettebbekké válhatnak, ha a szelént egyéb nyomelemekkel (pl. cink) és vitaminokkal (pl. C-, E-vitaminokkal, béta-karotinnal) szinergista kombinációban alkalmazzuk.
• Azok, akik a húsféléket mellőzik az étrendjükből, jóval kevesebb szelénhez jutnak hozzá, mint a vegyesen táplálkozók. A húsfélék mellőzése hazánkban, azaz egy olyan földrajzi régióban, amely egyébként is szelénszegénynek számít, ahhoz vezethet, hogy a napi szelénbevitel még az ajánlott értéket sem éri el.
• A vegetáriánusokon túl a gluténmentesen táplálkozók körében is viszonylag gyakori a szelénhiány, így esetükben is gondolni kell a szelén pótlására. 
• Több klinikai vizsgálat eredményei alapján a megfelelő szelénellátottság javítja a spermiumképet, azaz növeli a spermiumok számát és koncentrációját, javítja azok mozgékonyságát és morfológiáját. 
• Sőt a gyermekvállalást tervező nőknél alkalmazott szelénszupplementáció pozitív hozadékát is vizsgálati eredmények igazolják.
• A gyermekvállalást tervező pároknál mind a férfinak, mind a nőnek javasolható.
• A legyengült immunrendszer a betegségek forrása. A szelén immunstimuláns hatását számos vizsgálat igazolja. A szelén antioxidáns hatására visszavezethetően a szervezetbe jutott vírusok virulenciája csökken. Összességében véve a szelén segít az immunrendszer felvértezésében, hogy az eredményesebben vehesse fel a harcot a kórokozókkal szemben. Mindez hasznos lehet akár az influenzavírusok elleni védekezésben is.
• A pajzsmirigybetegségek bizonyos típusainál a szelén pótlása észrevehető javulást hoz a betegek állapotában.
• Az életkor előrehaladásával a szervezet szelénszintje csökken. Bár a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények száma még viszonylag alacsony, úgy tűnik, hogy az időskori kognitív funkciók javításában is szerepe lehet a szelénnek.

 

 

(Forrás: Galenus)


Tetszett a cikk?
 

2019. október 28.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!