A szem felépítése rendkívül összetett: Több, mint kétmillió alkotóelemből áll! A szemhéj a szemet védi a külső fizikai hatásoktól. A szaruhártya és a szemfehérje lefedi és megóvja a szem belső részét. A könnyréteg oxigént szállít a szaruhártyára, és felelős a szemek egészséges állapotáért, kényelemérzetéért.
Érdekesség: percenként átlagosan tizenháromszor pislogunk. Ez óránként hétszáznyolcvan pislogás. A nőkre dupla annyi pislogás jellemző, mint a férfiakra.
Ha a belső struktúrát nézzük: A „színes” rész az írisz. Az írisz közepén lévő fekete, kör alakú nyílás a pupilla, amely a fényt engedi be. Az írisz mögött található egy kristálylencse. Ez a közeli és a távoli tárgyakra való fókuszálást teszi lehetővé. A retina pedig egy olyan vékony réteg, amely több millió fotoreceptorból áll.
Érdekesség: A melanocita nevű festékanyag felelős azért, hogy sötétebb vagy világosabb színű a szemünk. Minél több van belőle az érhártyában, annál sötétebb a szem. Mindenkinek világosabb a szeme születésekor, mint felnőtt korban. Élnek olyan emberek, akiknek különböző színű a szemük. E „rendellenesség” neve heterochromia iridis.
A látás a következő módon megy végbe: A fény bejut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét teremben ülünk és hirtelen valaki felkapcsolja a villanyt, akkor a pupilla összehúzódik, hogy csökkentse a fény mennyiségét, ami hirtelen be akar áramolni a szembe. Ha pedig egy világos helyről hirtelen átlépünk egy sötét szobába, akkor a pupillák kitágulnak, hogy még több fényt engedjenek be, és jobban lássunk.
Érdekesség: a szemgolyó akkora, mint egy gömb alakú rágógumi. A szemlencsék pedig kb. egy franciadrazsé méretével azonosak. A szemgolyó mérete befolyásolja, hogy rövid- vagy távollátók vagyunk. A szemgolyó együtt nő a gyermekek növekedésével.
A fény áthalad a pupillán, a kristálylencsén, és fókuszálódik a retinán. A kép fejjel lefele fordul a szem hátsó részén. A fény eléri a szemfeneket, tovább fut a retina idegein, majd a kép megérkezik az agyba a látóidegek segítségével. Az agy feldolgozza az információt, s megfordítja a képet. Így már a „valóság” fog rögzülni.
Érdekesség: Könnyen megvakulhatunk, ha a napba nézünk, mert a szemlencse a retinára fókuszálja a nap fényét, amely kiégetheti. (Olyan ez, mint amikor nagyítóval játszanak a gyerekek.)
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/10/05/szemunk-fenye-amit-a-latasrol-tudni-erdemes/
Az ősz sokak számára a meghitt hangulatot, a színes faleveleket és a hűvös reggeleket jelenti. Másoknak viszont az állandó tüsszögést, orrfolyást és könnyezést. Az őszi szezonális allergiák leggyakoribb kiváltói a parlagfű, üröm és más pollenek, valamint a nedves levelek között megjelenő penészgombák. Ezek nemcsak nappali kellemetlenséget, hanem nyugtalan éjszakákat és romló életminőséget is okozhatnak.
A szeptember nemcsak a szilva és a szőlő hónapja, hanem ekkor érik be az egyik legkedveltebb, édes és zamatos gyümölcsünk, a körte is. Bár talán kevésbé látványos, mint a szőlő vagy a gránátalma, tápértéke és jótékony hatásai miatt viszont igazi kincsnek számít a mindennapi étrendben.
Az ősz beköszöntével egyre több időt töltünk zárt térben, a hőmérséklet ingadozik és a szervezetünket is jobban érik a fertőzések. Ez az időszak különösen megterheli az immunrendszert, ezért ilyenkor kiemelten fontos az egészséges táplálkozás, a pihenés és a természetes immunerősítés.
