Ha megnézzük az áruházakban kapható élelmiszerek csomagolását, akkor minden valószínűség szerint találunk rajtuk néhány „E” betűt. Ezek az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékok kódjai, melyeket köteles a gyártó feltüntetni. Ezektől az adalékoktól lesz – elméletileg – tartósabb, ízletesebb, tetszetősebb kinézetű az előállított termék.
Az élelmiszer-adalékok lehetnek tartósítószerek, technológiai segédanyagok, hozzáadott tápanyagok, antioxidánsok, természetes / természetes forrású / mesterséges színezékek, természetes / természetazonos / mesterséges aromák stb.
Az E-számokat tartalmazó kódrendszerre azért van szükség, hogy a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen jelölni lehessen, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Így nem kell több nyelven is feltüntetni a listát. – Ez jó a gyártónak (mert kevés információt kell elhelyeznie az amúgy is véges, kisméretű címkén) és a fogyasztónak is (mert egyszerűbben tud külföldön vásárolni – amennyiben tudatosan vásárol és figyeli az összetevőket).
Vannak olyan összetevők, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezt a szaknyelvben „additív allergiának” nevezik. Előfordulhat, hogy egy-egy összetevő külön-külön ártalmatlan, ám együttes hatásuk akár életveszélyes is lehet.
Az allergiás tünet jelentkezhet a felsőtesten, vagy a száj környékén bőrpír, csalánkiütés formájában, de anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, mely során az egész testet csalánkiütés borítja be, a gége megduzzad, a légzés nehezítetté válik, felgyorsul a szívverés, csökken a vérnyomás, ájulás, eszméletvesztés is kialakulhat. (Igaz, ez ritkán fordul elő.)
A legtöbb probléma általában a tartósítószerekkel van. Ide soroljuk a nátrium glutamátot, a nátrium benzoátot, a szorbinsavat, a szalicileket, és az ízfokozókat.
Az E211-es számmal jelölt nátrium-benzoátot kémiai úton benzoesavból szintetizálják. Élelmiszerek tartósítására használják: nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, hanem „csupán” gátolja szaporodásukat.
A gyümölcsökben (ananászban, narancsban, eperben, málnában, szőlőben, citromban, ribizliben, grapefruitban), a mézben, a tejtermékekben is megtalálható természetes alkotóelemként, ám tartósítószerként adagolva már lehetnek mellékhatásai: főként szalicilsavra és annak származékaira allergiás embereknél, valamint asztmásoknál.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/03/05/tudod-melyik-eteladalekok-okozhatnak-allergiat/
Az ősz sokak számára a meghitt hangulatot, a színes faleveleket és a hűvös reggeleket jelenti. Másoknak viszont az állandó tüsszögést, orrfolyást és könnyezést. Az őszi szezonális allergiák leggyakoribb kiváltói a parlagfű, üröm és más pollenek, valamint a nedves levelek között megjelenő penészgombák. Ezek nemcsak nappali kellemetlenséget, hanem nyugtalan éjszakákat és romló életminőséget is okozhatnak.
A szeptember nemcsak a szilva és a szőlő hónapja, hanem ekkor érik be az egyik legkedveltebb, édes és zamatos gyümölcsünk, a körte is. Bár talán kevésbé látványos, mint a szőlő vagy a gránátalma, tápértéke és jótékony hatásai miatt viszont igazi kincsnek számít a mindennapi étrendben.
Az ősz beköszöntével egyre több időt töltünk zárt térben, a hőmérséklet ingadozik és a szervezetünket is jobban érik a fertőzések. Ez az időszak különösen megterheli az immunrendszert, ezért ilyenkor kiemelten fontos az egészséges táplálkozás, a pihenés és a természetes immunerősítés.
