Barion Pixel
  

Tudta ezt a kalciumról és a D-vitaminról?



 

Mekkora bevitelre kellene törekedni?

 

  • D-vitaminból napi 600 NE bevitele javasolt a fiatal férfiaknak és a menopauza előtti korban lévő nőknek; míg napi 800 NE adag ajánlott az idősebb korúaknak.
  • A menopauza előtt a nőknek, illetve a férfiaknak napi 1000 mg kalcium bevitele javasolható. A menopauza utáni időszakban a nők kalciumigénye fokozott, napi 1200 mg-ra tehető.

A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:

 

Mégsem árt a „sok” kalcium!

 

Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.


A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.


A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.

 

Az állati eredetű D-vitamin hatásosabb, mint a növényi

 

A csontok szempontjából kulcsfontosságú kalcium + D-vitamin kombináció másik tagját, a D-vitamint tekintve szintén aggodalomra adnak okot a statisztikák. A D-vitamin-hiány már-már járványszerűen terjed, a hazai lakosság jelentős része is D-vitamin-hiányos, és pótlásra szorul. Sokan próbálnak javítani a helyzeten, és pótlásra törekednek. A legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy tűnik, nem mindegy, hogy milyen formában jut a szervezetbe a D-vitamin.


A legújabb eredmények alapján a növényi vagy gombaeredetű D2-vitamin (ergokalciferol) kevésbé képes a szervezetben hasznosulni, mint az állati forrásból, így a halból, májból vagy tojásból nyert D3-vitamin (kolekalciferol). Úgy tűnik, hogy azoknál, akik vitaminpótlás céljából D3-vitamint kapnak, kétszer nagyobb mértékben emelkedik a vérszérum D-vitamin-szintje (74-75%), mint azoknál, akik növényi eredetű D2-vitamint (33-34%) kapnak. Másként fogalmazva: a halat, tojást vagy D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket fogyasztóknál a D-vitamin-szint nagyobb mértékű emelkedése várható, mint a D2-vitaminban gazdag gombák vagy a D2-vitaminnal dúsított pékáruk fogyasztásakor. Jó tudni, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek és étrend-kiegészítők jellemzően D3-vitamint tartalmaznak, de több, pl. az USA-ból beszerezhető étrend-kiegészítő termékben D2-vitamin található.

 

 

Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, ossza meg a FB-on, vagy küldje el barátainak a linket, hogy másokhoz is eljussanak az imént olvasott információk! Köszönjük!



(Szerző: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész - PatikaMagazin)


Tetszett a cikk?
 

2017. december 03.

Hasonló cikkek

Hogyan előzzük meg a téli súlygyarapodást? Egyszerű trükkök és mozgásformák a fittség megőrzéséhez a hideg hónapokban

Ahogy beköszönt a tél, sokan tapasztaljuk, hogy a hűvös időjárás és a rövidebb nappalok hatására csökken a mozgás iránti motivációnk, miközben az étvágyunk megnő. Mindez könnyen vezethet téli súlygyarapodáshoz. Azonban néhány egyszerű étrendi trükkel, valamint otthoni mozgásformák és séták beiktatásával könnyen megőrizhetjük a fittségünket és elkerülhetjük a plusz kilókat. Cikkünkben bemutatunk néhány tippet és tanácsot, amelyek segíthetnek ebben.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

A hideg hatása a szív- és érrendszerre: Hogyan védjük magunkat télen?

A hideg időjárás nemcsak az immunrendszerünkre van hatással, hanem a szív- és érrendszerünkre is komoly megterhelést jelenthet. Az őszi-téli hónapokban növekszik az infarktus és a stroke kockázata, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegséggel vagy magas vérnyomással küzdenek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan hat a hideg az érrendszerre, és milyen lépésekkel, életmódbeli változtatásokkal és vény nélkül kapható készítményekkel védhetjük meg magunkat a téli hónapokban.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 11. 20.

Influenzaoltás: Kiknek és miért érdemes beadatni?

Az őszi-téli időszakban az influenza minden évben sokakat érint, különösen azokat, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek vagy az immunrendszerük legyengült. Az influenza elleni védőoltás hatékony módja a megelőzésnek, különösen azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik az influenzaoltás, kiknek különösen ajánlott beadatni, valamint megvizsgálunk néhány gyakori mítoszt és tényt az oltással kapcsolatban.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 10. 23.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!